Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2602 Az előzetes véleményeztetések során - mint ahogyan elhangzott a vitában - már több ponton megfogalmazódott az egyetértés, az elfogadás. Így a gyermeki jogok érvényesítésével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a tanulók esélyegyenlőségének növelésével, a kezdő szakasz meghosszabbításával, a tanulók munkaterheinek csökkentésével, a tanulók értékelésében az i skolák önállóságának szélesítésével, a pedagógusok foglalkoztatásának módosításával, a középiskolai képzési idő és tartalmak meghatározásával, a felvételi vizsgákkal kapcsolatos szabályozási célkitűzésekkel kapcsolatban. A kormányprogramhoz és az EU elvárá saihoz való jogi megfeleltetés is egyértelműen elfogadtatásra talált. Felmerült a vitában az is, hogy nyilván van néhány olyan változtatás, ami nagy vitát fog kiváltani, bár szakemberek véleménye szerint a szakaszolás több lehetőséget nyit például a célokn ak jobban megfelelő tankönyvek, taneszközök készítéséhez. Az általános iskola már nem ad befejezett általános alapműveltséget, de kiküszöbölheti az ugyanolyan célú középiskolai újratanítást, jobban igazodik a gyermekek átlagos fejlődési üteméhez, alkalmazá si módosításra ad lehetőséget a vidéki kisiskolák hat osztályig tartó, egytanítós rendszeréhez. Mindezekben a lehetőségek megnyitását érdemes látni. A nyelvi képzésre vonatkozó változtatások rendszere is kiemelten jelent meg a vitában, a tankönyvellátás és a tankönyvellátás költségeinek rendezése mellett, ez utóbbinál utalva a törvényi rendezésre, hogy a tankönyvvásárlásból adódó többletteher ne terhelje a családot. Az általános és pozitív minősítések mellett elhangzottak utalások néhány pontosításra szorul ó kérdésre: a fenntartói oldalról bizonyos garanciális szabályok megfogalmazására, a szakképzés, az átmenet, a kerettanterv kérdéskörében felmerülhető módosításokra, de mindez úgy merült fel, hogy a parlamenti vita során tisztázható, illetve rendezhető. A bizottság többségi véleménnyel a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. A kisebbségi vélemény ismertetője Kosztolányi Dénes képviselő úr, öné a szó. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES , az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság ellenzékben lévő tagjai kisebbségi véleményük kialakításakor a bizottság való s feladatait tartották szem előtt, és ezért vizsgálódásuk központjába a közoktatásról szóló törvénymódosításnak az önkormányzatokat mint az intézményrendszer fenntartóit érintő jogszabályi változtatását állították. Nem feladata az önkormányzatoknak ugyanis a tudományos, pedagógiai, teoretikus oktatásnevelési szakkérdésekben való állásfoglalás. Nem fontos átvennünk a felelősséget az arra hivatottaktól, akik felelősek a jövő nemzedék felneveléséért és útnak indításáért. Az önkormányzatoknak a nevelésoktatás kereteinek megteremtése, fejlesztése, fenntartása és folyamatos biztosítása a kötelessége. Ezért nem azt kell minősítenünk, hogy a törvénymódosítás gyermekcentrikuse, ahogy Mester képviselő úr mondta, hanem azt, hogy a módosítás segítie az önkormányzato kat a mindenkori gyermeklétszám közoktatásának színvonalas, a felnőtttársadalom lelkiismeretét megnyugtató megoldásában. Az előterjesztő abból indult ki, hogy közoktatásunk jelenlegi formájában újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, esélykülönbségek et, és a mi oktatási rendszerünk növeli leginkább a gyermekek induló hátrányait is. Ez az állítás joggal döbbenti meg az oktatási intézményeket minden erővel fenntartani igyekvő, és ebben a nemes törekvésükben a kormány által magára hagyott önkormányzatoka t. A miniszter úr nem akart lemaradni a törvénylapátolási tárcaversenyben, a bús régmúltba révedvén, újra átélve liberális váltólázait, felmelegítette a közoktatást alapvetően felforgató,
