Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2595 kifejezés, mégis helyes, ha itt, a Magyar Országgyűlés falain belül, szakmai berkeken belül igenis évfolyamismétlésről beszélünk. Mert, igen tisztelt képviselő hölgyek és urak, van különbség buktatás és évfolyamismétlés között. Az elmúlt magyar kormányok például megbuktak, és nem évfolyamot ismételtek. A gyermekeink, a diákjaink pedig, ha ez szükséges, évfolyamot ismételnek, és nem megbuknak. Biztosan számos képviselőtársunk van, akik bár az oktatás ügyév el talán kevésbé foglalkoztak, ezen különbségtételt mégis jól és átérezhető módon tudják maguk is érezni. Ennek megfelelően tehát én évfolyamismétlésről kívánok szólni, arról, hogy a törvényjavaslat elismeri és fontosnak tartja annak megállapítását, hogy m inden gyermeknek más a fejlődési ritmusa. A lemaradó, egyes készségekben lassabban fejlődő gyermeket egyéni foglalkozásokkal, felzárkóztató képzésekkel és korrepetáló programokkal kell majd segíteni, hogy az alapvető készségeket megszerezhesse a negyedik é vfolyam végére. Az első három évfolyamon a szülő kérésére, egyeztetve a pedagógussal természetesen, a jövőben is lesz lehetőség az alsó tagozatban az évismétlésre, alaphelyzetben ezt a törvényjavaslat mégis kizárja. Fontosnak tartom megemlíteni az adatkeze lésről szóló, a közoktatási intézményekre vonatkozó részeket. A törvény módosító javaslatai hét pontban fogalmazzák meg a tanár, a diák, a szülő jogait és kötelezettségeit a korábbi, mindössze ötsoros, általánosságokat tartalmazó rendelkezés helyett. A sza bályozás védelmet biztosít a pedagógusoknak azokban a helyzetekben, amikor arra illetéktelenek tőlük információkat kérnek a tanulókról vagy családjukról. Védelmet jelent ugyanakkor a tanulónak és a szülőnek is. Garanciát nyújt arra, hogy személyes ügyeiket , az intimitásokat nem tárhatja nyilvánosság elé a tanár vagy a nevelőtestület bármely tagja, és ez a tilalom köti őket akkor is, amikor már nem gyakorolják hivatásukat. Mert, igen tisztelt Országgyűlés, az a pedagógus, aki valóban jó munkát végez, aki nem egyszerűen csak a mechanikus tudásátadásratudásátvételre helyezi a hangsúlyt, hanem az iskolát a szó legnemesebb értelmében vett nevelés alanyi helyszínének és színhelyének is tartja, bizony sok esetben éppen munkájából, éppen hivatásából adódóan hozzáju t, hozzájuthat olyan információkhoz a gyermekről, a gyermek családjáról, egyáltalán a környezetről, amelyek ezen kategóriák közé sorolhatók. (12.30) Célunk ezzel a tanárdiák közötti bizalmi viszony megerősítése. Ez a fejezet tételesen szabályozza, hogy a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő közalkalmazottak a hivatásuk során tudomásukra jutott, a gyermekek személyét, családi körülményeit, családtagjait, életmódjukat és szociális helyzetüket érintő tényeket, információkat mikor, milyen ese tben, milyen szolgálati utat követve, mely jogintézménynek szolgáltathatnak ki. Arra is kötelezi a testületeket a jogalkotó, hogy rendelkezzenek - az intézményvezető távollétében is - az adatszolgáltatásra jogosult helyettesítő személyt illetően is. Így ne m fordulhat elő, hogy azon a pedagóguson kér számon adatokat bármiféle hivatal, bármilyen hivatalos személy, akinek ehhez sem joga, sem kötelessége, és az információ megtagadása miatt sem fegyelmi, sem büntetőeljárás ellene nem indulhat. A rendelkezés kite rjed arra is, milyen módon lehet feloldani a pedagógust a titoktartás alól. Kiskorú esetén erre a szülő, gondviselő jogosult. A nagykorú tanulót megilleti viszont már minden, az állampolgár személyiséghez fűződő joga, így a titokoldás joga is. Tisztelt Ors zággyűlés! A titokvédelem nem jelenti azt, hogy a tanárszülő kapcsolat keretében a gyermek testi, szellemi, egészségi fejlődésének elősegítése érdekében kölcsönösen ne osszák meg egymással tapasztalataikat, hiszen mindkét fél másmás szituációban találkoz ik a gyermekkel és a gyermek gondjaival, életvitelével. Ezért tisztelettel kérem, hogy a törvény vitája esetében, a későbbiek során ezt méltóztassanak szem előtt tartani, és ne félrevezető, esetleg ide nem tartozó, ezt a passzust egyáltalán nem érintő kérd ésekkel foglalkozni, mert ez, azt gondolom, a Magyar Országgyűlés szelleméhez, az oktatásügy kérdéséhez méltatlan. Igen nagy jelentőségű újítás a törvénymódosításban a nyelviinformatikai előkészítő évfolyam középiskolában való megjelenítése. 2004től mind en középiskolában indulhat 9. évfolyam, ahol