Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2580 Az új szabályok Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor lépnek hatályba, és a lakáscélra vonatkozó módosítás kivételével a hatálybalépést követően kötött szerződésekre vonatkoznak. A hitelintézeti törvény módosítása keretében végezetül két pontban a szövetkezeti törvények is érintve vannak. Enne k indoka, hogy a szövetkezeti elveknek megfelelően a tagoknak lehetőségük van arra, hogy a szövetkezetük részére úgynevezett tagi kölcsönt nyújtsanak. Ha azonban ezzel a lehetőséggel - amint a közelmúltban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk - az intézmények úgy élnek, hogy gyakorlatilag hirdetés útján ígérnek tagjaiknak hozamot, befektetést, tartalmi szempontból lényegében betétet gyűjtenek, illetve befektetésalapot hoznak létre, a javaslat ezért megtiltaná, hogy a szövetkezetek a tagi kölcsön igénybevételéne k lehetőségét, a kölcsön feltételeit hirdessék, valamint a még hatályos régi szövetkezeti törvény is tiltaná a nyilvános felhívás útján történő tagtoborzást. Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiacról szóló törvényben megjelenő módosítások köre főként a befektet ési alapokra vonatkozó szabályokat érinti. A befektetési alapkezelők és az alapok fontos szerepet töltenek be a magyar tőkepiacon, az alapkezelők által kezelt vagyon dinamikusan növekszik, az innováció ezen a területen is jelentős. A befektetési eszközök f ormái bővülnek, a befektetési technikák fejlődnek. A tőkepiaci törvény befektetési alapokat szabályozó részének jelenlegi módosítása az uniós jogharmonizáció érdekében vált szükségessé. 2001ben az Európai Unió két új irányelvvel módosította az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokról szóló irányelvet. Az egyik irányelv a befektetési alapkezelők engedélyezésére és működésére, valamint a befektetők tájékoztatására vonatkozóan állapít meg új szabályokat annak érdekében, hogy az a lapkezelők valamennyi tagállamban egységes feltételekkel végezhessék tevékenységüket. A másik irányelv új és részletesebb befektetési szabályokat vezet be, és kibővíti az alapok befektetési lehetőségeit. A törvényjavaslat alapján az Európai Alapot kezelő a lapkezelők európai útlevéllel rendelkezhetnek az Unióban Magyarország csatlakozása után. A már működő alapkezelőknek csak abban az esetben kell alkalmazniuk az új előírások többségét, ha európai befektetési alapot kívánnak létrehozni. Az Európai Befektetés i Alap - röviden Európai Alap - olyan speciális, Magyarországon létrehozott nyilvános értékpapíralap, amelynek szabályozása harmonizál az uniós elvárásokkal, az Unió előírásaival, ezért csatlakozásunk után befektetési jegye az Európai Unió valamennyi tagál lamában szabadon forgalmazható. A törvényjavaslat rögzíti, pontosabban bővíti az Európai Alapot kezelő alapkezelők tevékenységi körét az értékpapírok letéti őrzésével és letétkezelésével is. A javaslat az Európai Alapot kezelő alapkezelőnél bevezeti a kieg észítő tőke intézményét a 60 milliárd forintot meghaladó nettó eszközértékű alapok kezelése esetén, valamint rendelkeznie kell a tevékenység kockázatára fedezetet biztosító szavatoló tőkével is. Kiegészítő szabályokat állapít meg a javaslat alvállalkozó ig énybevételére, ami nem akadályozhatja az alapkezelő feletti hatékony felügyeletet, és nem sértheti a befektetők érdekeit. Az alvállalkozó igénybevételét a tájékoztatókban is szerepeltetni kell. Az irányelvvel összhangban a javaslat kiegészíti az Európai Al ap befektetési jegyének forgalomba hozatalához szükséges tájékoztatókra vonatkozó előírásokat. A tájékoztatónak a jövőben tartalmaznia kell például az alap múltbeli teljesítményét, a befektetőket érintő adózási szabályokat és a tanácsadó megnevezését is. F ontosságára és jelentőségére tekintettel minden alapkezelőre vonatkozik az az előírás, amely szerint az alapkezelő vezetését legalább két vezető állású személynek kell ellátnia. A másik új irányelv a piac fejlődésére tekintettel kiterjeszti az alapok befek tetési lehetőségeit, és részletesebb szabályokat ír elő az egyes befektetési eszközökre. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja az Európai Alapra vonatkozó befektetési szabályokat, amelyek többsége csak az Európai Alap speciális szabályait érinti. A z európai alapokat szabályozó részben részletesebb feltételrendszer kerül meghatározásra az alapba tehető pénzpiaci eszközökre, származtatott eszközökre és kollektív
