Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2566 A kimenet oldalát folytatva az előbbi után: a végbizonyítvány, a záróvizsga kérdésében egyértelműbb helyzet keletkezhet a törvényjavaslat elfogadásával, míg a bemeneti ol dalon a felvételi vizsga szabályainak alapvető megváltoztatása nem is annyira a felsőoktatásra, mint inkább a magyar oktatási rendszer egészére, a közoktatásra is hat. A többség úgy látja tehát, hogy a célzott körben tervezett törvényi módosítások általáno s vitára alkalmasak, és éppen ezért általános vitára ajánljuk is őket a tisztelt Háznak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Pósán László kép viselő úrnak. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottság ülésén az ellenzéki pártok a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó előterjesztést - igaz, e gy szavazatkülönbséggel, tehát olyan túl nagy többségről és kisebbségről beszélni talán nem indokolt, de - általános vitára alkalmatlannak ítélték meg. Az oktatási tárca ülésen jelen lévő képviselői a hozzájuk intézett képviselői kérdésekre érdemi vá laszt nem adtak, mellébeszéltek, semmitmondó általánosságokat fogalmaztak meg. A bizottságnak ilyen mértékű semmibevétele nemcsak az ellenzéket, hanem a kormánypárti oldalt is joggal háborította fel. Szabó Zoltán képviselő úr hangot is adott ezen véleményé nek. Az Oktatási Minisztérium szakemberei nem tudják megválaszolni a kérdéseket, megindokolni a tárca törvényben megnyilvánuló elképzeléseit, koncepcióját, s ez még a kormánypártoknak is szemet szúr; nos, ez a körülmény már önmagában is kételyeket ébreszt a törvénytervezet általános vitára való alkalmasságával kapcsolatban. A felsőoktatási törvény módosítására irányuló előterjesztés tartalma több vonatkozásban sincs összhangban az indoklással. A törvényjavaslat általános indoklása a hallgatói létszám növeke désére, az intézményhálózat átalakulására, az európai uniós csatlakozásra és a bolognai folyamatra, azaz az európai felsőoktatási térség kialakítására hivatkozik, ám a hivatkozott feladatokkal, a felsőoktatás előtt álló új kihívásokkal, az ezekre adandó ma gyar válaszokkal, a magyar felsőoktatás európai uniós versenyképességével szinte egyáltalán nem foglalkozik. Árulkodó, hogy a miniszter úr az előbb expozéjában is arról beszélt, hogy a bolognai folyamathoz illeszkedően a kísérleti jellegű többszintű képzés bevezetésére mód nyílik. (10.10) Nem tudom, hogy ez a törvényben hol és merre lelhető fel, mert gyakorlatilag nincs benne. Az előterjesztés nemhogy előmozdítaná a hazai felsőoktatás további fejlődését, hanem színvonalában, minőségében inkább visszaveti az t, sőt mindezt betetőzve kaotikus, átláthatatlan, kezelhetetlen állapotokat idéz elő. Sem a diákok, sem pedig tanáraik vagy szüleik nem tudják majd ennek alapján, hogy a közeljövőben hogyan, milyen kritériumok alapján kerülhetnek be a felsőoktatásba. A Mag yar Akkreditációs Bizottság szakmai kontrolljának kiiktatása miatt egyetlen intézmény sem lehet abban biztos, hogy az általuk egyetemi tanárnak javasolt tudósok valóban felterjesztésre kerülneke, hiszen a törvény ezt nem írná elő kötelezően a miniszter ré szére. Bizonytalanságot és aggodalmat kelt a törvénynek az egyetemi tanárok nyugdíjazására vonatkozó elképzelése, ahogyan a hallgatók elérhetőségi címét és egyéb személyes adatait egyaránt tartalmazó minisztériumi adatbázis létrehozására irányuló terv is. Ez utóbbi egyébként jogi szempontból is aggályos, ahogyan a törvénytervezetnek azon részei is, amelyek szerzett jogok csorbítását eredményeznék.
