Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár:
2555 Talán a győztes csapat is megérdemli, hogy megemlítsük. Ezt a tanulmányi versenyt a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium miskolci csapata nyerte, Alakszai Zoltán, Hojdá k Gergely, Juhász Péter, Tóth Dávid, felkészítő tanáraik pedig Ötvös Lajos és Földházi Tamás voltak. Tisztelt Ház! Miért említem meg itt ezt a versenyt? Hiszen sok tanulmányi verseny van, és bármennyire is értékesnek tartom ezt a versenyt, talán önmagában ez nem indokolná, hogy itt, a Parlament falai között szóljak róla. Azonban számomra ez a verseny azt mutatta meg, hogy lelkesedéssel és megfelelő szakmai felkészüléssel van mód arra, hogy a középiskolás korosztály számára is érdekessé, érthetővé és megtanu lhatóvá tegyék a közélettel kapcsolatos ismereteket. Azt, hogy ennek a fontossága milyen nagy, talán mutatják a népszavazás tapasztalatai is. Sokan állítják azt, hogy pont a fiatalok közül kerültek ki nagyon sokan azok közül, akik nem vettek részt ezen a n agyon fontos európai uniós népszavazáson. Mi a tanulsága ennek a versenynek? Számomra az, hogy lehetséges tehát ezt a korosztályt is közelebb hozni az ország ügyeihez, mindannyiunk közös ügyeihez. Lehetséges őket közelebb hozni ahhoz a fajta politikához, a mi nem a pártok marakodását, hanem az ország ügyeinek intézését jelenti. Köszönettel tartozunk ezért azoknak is, akik ezt a versenyt immár 6. éve rendezik meg, a Civitas Egyesületnek, Eich Lászlónak és Gál Tibornak, akik a fő szervezők voltak. Tisztelt Ház ! Ha azonban, ahogy én az imént állítottam, szükség van arra, hogy a közéleti gondolkodáshoz közelebb hozzuk a fiatalokat, amint imént állítottam, erre van lehetőség, megfelelő módszerekkel, megfelelő elkötelezettséggel, akkor azt gondolom, ez számunkra is feladatot jelent. Tudjuk, hogy ma számos olyan kezdeményezés van, amelyik ezt a célt szolgálja. Sok helyen működnek jól diákönkormányzatok, sok olyan társadalomtudományi és történelemtanár van, aki magáénak érzi ezt az ügyet. Ugyanakkor mégsem lehetünk ny ugodtak. Ma a magyar iskolában, a magyar oktatásban nem érvényesül egyértelműen az az elv, amit az Európai Unió is megfogalmaz, hogy az oktatási rendszer egyik fő feladata a demokratikus polgárok nevelése. Azt gondolom tehát, hogy vannak feladataink. Ennek a versenynek a támogatói az Ifjúsági és Sportminisztérium és az Oktatási Minisztérium voltak. Én azt gondolom, el kéne gondolkozni azon, hogy ezt a munkát hogyan lehet hatékonyabbá tenni, hogyan lehet elérni azt, hogy a pártpolitikától mentes, ám mégiscsa k a közélet iránt érdeklődést keltő oktatási elemek, formák, a demokrácia iskolái beépüljenek a mai iskolai rendszerbe, a mai oktatási rendszerbe. Tisztelt Ház! Ehhez a munkához kérem a kormány bátor kezdeményezését és a Ház támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hiller István államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván válaszolni a felszólalásra. Önt illeti a szó. DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államt itkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönet a szervezőknek és köszönet a résztvevőknek, akik ezért a remek és valóban érdemi dolgokat megvalósító célért tettek. Iskola és demokrácia, az oktatás ügye és az ilyen értelemben v ett politika igenis szorosan egymáshoz tartozó tényezők. Ha egy oktatási intézményben nem kizárólag a hagyományos értelemben vett tudásátadás és tudásátvétel történik, hanem mindannyiunk közös felfogása szerint, a szó legnemesebb értelmében vett nevelőmunk a, nos, akkor ennek a későbbiek során igenis valódi haszna is van. Tisztelt Országgyűlés! A magyar ifjúság eredeti gondolkodású, innovatív társaság. A vitától pedig nem kell félni. A vita remek dolog, különböző irányokból érkező gondolatok összeütközé se, amely összeütközés után aztán a későbbiekben egy irányba lehet húzni. Eltér a veszekedéstől, mert a veszekedés is különböző irányokból érkező vélemények összecsapása, ami után ezek különböző irányokba mennek tovább. Ezt többek fölszólalása révén lehet tapasztalni ebben a teremben is - a vitát természetesen.