Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 28 (67. szám) - Személyi ügy: - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DOBÓ LÁSZLÓ, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2521 A vitában természetesen több kérdés és vélemény elhangzott ellenzéki és kormánypárti oldalról is. Előker ült a Simon Gábor által említett nyelvkérdés is, tehát hogy az angol, a német és a francia miért az a három preferált nyelv, amit a törvény is kitüntetett módon szerepeltet. Itt elhangzott az, hogy a későbbiek során a fejlődés és a költségvetési lehetősége k kapcsán ezeket a nyelveket esetleg bővíteni lehet. Azt gondolom, hogy ezzel a lehetőséggel élni kell majd. A honvédelmi bizottság ülésén valamennyi kérdésre ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaim is megkapták a választ, és a bizottság a T/3560. számú törvényjavaslatot végül 11 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. A kisebbségi véleményt Dobó László ismerteti. Megadom a szót. DOBÓ LÁSZLÓ , a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A honvédelmi bizottság megvitatta a köztisztviselők jogállásáról szóló, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú t agjainak szolgálati viszonyáról és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló, továbbá a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A FideszMagyar Polgári Párt képviselői tartózkodással fejezték ki a törvénycsomag általános vitára való alkalmasságával kapcsolatos fenntartásaikat. Ezzel az álláspontunkkal kifejeztük azt, hogy a törvényjavaslat ténylegesen tartalmaz néhány olyan szakaszt, amelyek törvénybe emelése tárgyszerű, indokolt és időszerű is. Il yenek például a határőrségről szóló rendelkezések, valamint az állam készfizető kezességvállalásáról szóló, a hivatásos állomány lakásvásárlását támogató fejezet. A jelenlegi időszakban azonban semmi nem indokolja egy olyan átfogó törvénycsomag benyújtását , mint amit most képviselőtársaim maguk előtt látnak. Kiváltképp igaz ez a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya jogállásáról szóló törvényre, hiszen most folyik a Magyar Honvédség védelmi felülvizsgálata, amelynek majdani eredménye fogja - r eményeink szerint - megszabni a hadsereg új szervezeti modelljét, ami önmagában is korszakos változásokat fog előidézni a katonák életében, amit majdan le kell képezni a róluk szóló törvényekben is. Mindezeken túl a szocialista kormány - választási ígéreté t mindenáron teljesítendő - arra készül, hogy 20042005 fordulóján megszünteti, felfüggeszti a sorkatonai szolgálatot. Noha az önkéntes hadseregre történő áttérés messze nem jelent professzionális haderőt, vitán felül áll, hogy lényegi szempontok mentén ke ll változtatni az immár tisztán hivatásos hadseregben szolgálatot teljesítő katonák jogállásáról szóló törvényen. A gond csak az, hogy ma még sem a kormány, de még a Honvédelmi Minisztérium vezetői sem tudják, hogy milyen lesz az a hadsereg, amelyben fizet ésért dolgozó katonák díszelegnek majd a Kossuth téren, adnak őrszolgálatot a katonai létesítményekben, és pucolják a krumplit a legénységi konyhákon. Nem tudják, milyen lesz az a hadsereg, amelyben a jelenleginél több ezerrel több önkéntest várnak olyan é let- és munkakörülmények közé, ami a sorkatonák számára is méltatlan, és amit jóérzésű ember önként nem vállal fel. Nem tudják, hogy milyen lesz az a hadsereg, amelybe további több ezer önkéntest remélnek olyan körülmények között, amikor az önkéntes tartal ékos szolgálatra jelentkezők száma az elmúlt évben 60 fő volt. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a törvényjavaslat számos pontjában a hivatásos állományra nézve a korábbitól kedvezőtlenebb állapotokat kíván a kormány létrehozni. A szerzett jogok csorbítása mindenkor aggályos, de kiváltképp akkor, amikor olyan nagy átalakulás előtt áll a hadsereg, mint most, és amely átalakulást a hivatásos és szerződéses állomány pozitív hozzáállása nélkül nem lehet keresztülvinni. Kiváltképp aggályosnak tartjuk a körültekin tő egyeztetés hiányát: a kormány elmulasztotta az ilyen nagy horderejű törvények, köztük kétharmados törvény esetében szokásos és elvárt konzultációt a parlamenti pártokkal, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az érdekképviseletek egyébként indokolt kifogásait.
