Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 28 (67. szám) - Személyi ügy: - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (Mandur László): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2514 nyelvvizsga pótléka angol, német, francia nyelvek esetén, valamint e három kiemelt idegen nyelvből már az alapfokú nyel vvizsgára is fizethető pótlék. Tisztelt Országgyűlés! Erre azért van szükség - azt gondolom, valamennyien, legalábbis az eddigi tapasztalatok és bizottsági viták alapján abban bízunk, hogy valamennyi frakció ezt az intézkedést, remélem persze, a többit is, támogatni fogja , hiszen az európai uniós csatlakozással eminens érdeke az országnak, hogy a köztisztviselők nyelveket beszélő szakemberek legyenek, és bár egy alapfokú nyelvvizsga birtoklása nem jelent olyan szintű nyelvtudást, amivel az Európai Unióban érdemben tárgyalni, dolgozni lehet, de mégis jelzi azt a szándékot, ösztönzi, hogy a köztisztviselők igenis vállalkozzanak arra, hogy alapfokú nyelvvizsgát tegyenek, ami egy jó kiinduló alap ahhoz, hogy a nyelvi képzésben továbbra is részt vegyenek, és el jussanak egy magasabb szintű nyelvtudáshoz. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a köztisztviselők etikus magatartásának. Az etikai normarendszer azonban csak akkor működik megítélésünk szerint, ha a magatartásszabályokkal önként azonosulnak az érintettek. A z eredeti törvény elfogadásakor, ami az előző kormányzati ciklus alatt került az Országgyűlés asztalára, nagy vita volt arról, hogy mi történjék ezekkel az etikai szabályokkal, az etikai normákkal. Magam akkor is azt az álláspontot képviseltem, hogy sem a mindenkori belügyminiszter, sem a kormány, sem más nem rendelkezhet az etikai normarendszer fölött. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatásban a köztisztviselők etikus magatartást tanúsítsanak, azonban ez a normarendszer csak akkor lesz hatékony, és úgy eti kus, ha úgy tetszik, ennek a normarendszernek az elfogadása, ha a magatartásszabályokkal önként azonosulnak az érintettek. Az etikai normák betartását az Országos Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórumok teljes konszenzusának kell tehát szavatolni; a köztisz tviselők szervezett képzése keretében is hangsúlyt helyezünk az etikai normák megismertetésére. A törvénymódosítás második csoportja az, amely az önkormányzatokban dolgozó köztisztviselőkre vonatkozik, illetve valamilyen módon az önkormányzatokat érinti. A javaslat az önkormányzatokban dolgozó köztisztviselőkre is kedvezőbb szabályokat állapít meg. Jelenleg a helyi önkormányzatok csak a törvényben meghatározott mértékű illetménykiegészítést és vezetői pótlékot állapíthatnak meg, a módosítást követően azonba n lehetősége lesz az önkormányzatoknak arra, hogy a saját anyagi lehetőségeik függvényében döntsenek az illetménykiegészítés és a vezetői pótlék mértékéről. A javaslat szerint azonban ez a 30 százalékot nem haladhatja meg. (18.50) A következő ilyen intézke dés a helyi önkormányzatok köztisztviselőire ugyancsak kedvező; az a módosítás, amely megszünteti annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a központi illetményalaphoz képest alacsonyabb összeget állapítsanak meg. Kedvező új szabály az is, hogy szélesedi k a címzetes főjegyzői címadományozásban részesíthetők köre. A helyi önkormányzatoknál régi probléma az, hogy a díjazási rendszer sajátosságai miatt előfordulhat az, hogy a jegyző többet keres, mint a polgármester. Az önkormányzati érdekszövetségek is több alkalommal kezdeményezték ennek a szabálynak a módosítását, és a felelősségi viszonyokra tekintettel én magam is szükségesnek tartom, hogy orvosoljuk ezt a helyzetet. Ezért a kormány beterjesztett törvénymódosítási javaslata alapján az új szabály lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület az általános díjazási szabályoktól eltérően a jegyző illetményénél legfeljebb 10 százalékkal magasabb illetményt állapítson meg a polgármesternek, természetesen a saját forrásai terhére. A harmadik csoport, amelyet a törvé nymódosítás érint, a hivatásos állományviszonyban szolgálók körére vonatkozik; a rendőrökre, határőrökre, katonákra, hivatásos állományviszonyban állókra. A törvénymódosítás során ugyanis fontos szempontnak tekintettük, hogy az életpályaelemek minél széles ebb körű kiterjesztése a köztisztviselők mellett más munkavállalói körre is kiterjedjen. Az ebbe a körbe tartozó intézkedések elsősorban a rendvédelem területén dolgozók helyzetének javítására koncentrálnak.
