Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
252 A több mint hatéves késésnek van magyarázata, vannak felelősei, vannak az elmaradásnak kártételei is, van viszont nyilvánvaló haszna is a mostani tárgyalásnak, amelyet a törvényjavaslat érzé kelhetően valóra is vált. (20.10) Melyek ezek? Először is, az elmúlt évtized politikai változásai nyomán immár karnyújtásnyira vagyunk az európai csatlakozástól, amely új megvilágítás alá helyezi a határ menti térségeket aszerint, hogy uniós tag vagy tartó san schengeni határral lezárt ország találhatóe a szomszédságban. Más válaszok és követelmények fogalmazhatók mindkét esetben akár a térszerkezet, az infrastruktúra fejlesztése vagy éppen az ökológiai szempontok érvényesítése területein. Másodszor: ugyana kkor az európai együttműködés e tervre gyakorolt, nagyon érdemi hatása az is, hogy a '97. évi, miniszter úr által is említett helsinki egyezmény alapján már épülnek azok a nagy európai folyosók, amelyek a közúti és vasúti közlekedés számára kijelölik a kap csolódó rendszereket. Hasonlóképpen, a kontinens szintű összehangolás számunkra iránymutató dokumentuma az európai területi terv, amely nemcsak a fejlesztési irányokkal, de magával az európai tervezési rendszerrel való összehangolás iránymutató dokumentuma is. A törvénytervezet olyan területei, olyan új fogalmai, mint a természeti és kulturális örökség védelme, a tájképvédelmi terület övezete, a komplex tájrehabilitáció követelménye, ennek révén kerültek egy európai léptékű dokumentum paragrafusai közé. Har madszor: a magyar közigazgatás, területfejlesztés és önkormányzás egyre többször szóba kerülő átszervezése szintén jó kapaszkodókat ad a terv kidolgozásának mai fázisában. A területrendezési tervek egymásra épülő rendszerében meghatározásra kerül a térség szerkezete és az adott térségi területhasználat szabályozása. Ez nem von el semmifajta jogosítványt a területen működő fejlesztési szervezetektől, hisz nem annak konkrét céljait, folyamatát és ütemezését körvonalazza, hanem az adott mozgástér fizikai és te rületi lehetőségeit, nemritkán korlátait szabályozza, a természet és épített környezet értékeinek védelme, a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése mellett. Negyedszer: az országos területrendezési terv mostani elfogadása jó időpontban garant álhatja a fejlődés, fejlesztés és a szükséges kulturális, természeti, környezeti értékek védelmét. Mára már kialakultak a helyben választott értékek, amelyek a gazdasági prioritások, az idegenforgalmi értékek és a településfejlesztés más elemei közül hossz ú távú stabilitást, fejlesztési irányt jelenthetnek. Ma már világosan vagy talán világosabban látja egyegy község a saját sorsát, fejlesztési elképzeléseit. Ez az országos rendezési terv a hierarchia csúcsán van, de már tartalmazza a megyei tervekben és a kiemelt térségi tervekben megjelenő elképzeléseket, területhasznosítási kategóriákat és övezeteket. A törvény előkészítése – örömmel igazolom vissza – széles körű egyeztetés alapján zajlott, jól integrálja a megyei szándékokat, törekvéseket. A törvényben elfogadott koncepció így válik a megyei önkormányzati rendeletek alapjává, amelyre épített megyei szabályozás már kötelezően figyelembe veendő az érintett települések számára. Fontos azonban tisztázni, hogy ez a törvény nem az erőforrások elosztásának doku mentuma, nem arról szól, hogy mit kell megvalósítani, hanem azt szabályozza, hogy az ország fejlesztésének távlatai milyen térszerkezetben, övezetekben és értékek mentén alakuljanak. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az 1:500 000 lépték csak országos jele ntőségű létesítményekkel foglalkozik, csak ezekben ad biztos fogódzókat. Minden más kérdésben csak a megyei és települési tervek lesznek eligazító érvényűek. Szabad ezt úgy megfogalmazni, hogy az országos terv a megyei szintű terv számára szab mozgásteret, ad követendő útmutatásokat, hasonlóan, a megyeiek alapján készíthető el a települések rendezési terve. Itt tartom fontosnak megemlíteni azt is, hogy az önkormányzatok szűkös forrásai közt nemritkán hiányoznak a terv elkészítéséhez szükséges eszközök. Ezér t adhat lendületet a még hiányzó tervek elkészítéséhez, ha pályázati úton elérhető lesz egy központi alap, amely a költségek döntő hányadát finanszírozná. Ennek hiányában elhúzódó és számtalan szakmai, pénzügyi kompromisszummal leszegényített tervek készül nek majd.
