Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak

2003. április 28 (67. szám) - Németh Zsolt (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Szocialista kiszorítósdi a státustörvény módosítása és a Magyar Állandó Értekezlet előkészítése során” címmel - NÉMETH ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:

2466 miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Kovács László

külügyminiszter úr válaszol. Néme

th Zsolt képviselő urat illeti a szó. NÉMETH ZSOLT (Fidesz)

: Tisztelt Elnök Úr! Meglep engem, hogy újra visszakapta a Külügyminisztérium a határon túli

magyar ügyet. Tudomásom szerint a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszternek kellene választ

adnia, de örömmel elfogadom a külügyminiszter válaszát. (15.10) A kormány tagjaiból kipréselt ígéretek alapján időről időre felmerül a MÁÉRT összehívásának

az ügye, amelynek a legfőbb feladata a státustörvény módosításának a megtárgyalása lenne. A

legutóbb a kül

ügyminiszter úr tett ezzel kapcsolatban fölöttébb érdekes kijelentést itt, a

parlamentben, a következőket mondta: április 17én tartjuk meg a MÁÉRT bizottságaiban az

egyeztetést. Sajnos, azt kell mondanom, külügyminiszter úr, hogy ez az állítása nem felelt meg a valóságnak; április 17én nem zajlott a MÁÉRT bizottságaiban egyeztetés. Valóban volt egy

szakértői megbeszélés a HTMHban, aminek nem tudom, milyen jogi státusa volt - a FideszMagyar Polgári Párt képviselőit ugyanis nem hívták meg erre. Azt kérdez

em öntől, külügyminiszter úr, tekinthetjüke MÁÉRTegyeztetésnek az említettet, s ha

igen, akkor miért nem kaptunk rá meghívást. Megismerhetjüke esetleg a jegyzőkönyvet? A MÁÉRT

szakbizottságait lassacskán valóban össze kellene hívni, külügyminiszter úr - ez a kormány ugyanis

nem tette meg ezt az elmúlt egy esztendő során. Tehát lehet, hogy a külügyminiszter úr nem valótlant

akart állítani a múltkor, csak nem tudta, pontosan miről is beszél. Kormányrendelet alapján a MÁÉRT szakbizottságaiba a magyar parlam

enti pártok delegálnak

tagokat. Azt kérdezem: parlamenti pártnak tekintie a Fideszt, s ha igen, remélhetünke meghívást a

szakbizottságok üléseire? Vagy lehet, hogy nem a véletlenek sorozatáról van szó, hanem egy sajátos

szocialista kiszorítósdiról? A kor

mány külön egyeztet a nagy, határon túli szervezetekkel, a

kicsikkel, az ellenzékkel meg sehogy, a régen ismert szocialista szalámizás módszere szerint? Van azonban a történetnek egy szomorúbb része, ez a státustörvény módosítástervezete - úgy

tűnik, a tör

vényből maguk a határon túli magyarok is ki fognak szorulni. Ez a törvénycsomag,

amelyet önök beterjesztettek, már nem a határon túli magyarokról szól, hanem a magyar kultúra

támogatásáról a szomszédos országokban. Nemes a cél, de egy másik törvény tárgyár

ól van szó. Kiszorulhatnak a törvényből azok, akiknek az állama csatlakozik az Európai Unióhoz;

kiszorulnak a törvényből a kárpátaljai és a vajdasági magyarok; kiszorul a törvényből a

magyarigazolvány, mert a kedvezményekre és a támogatásokra vonatkozó jog

osultság nem kötődik

az igazolvány birtoklásához. Kiszorulnak a törvényből a családok, mert nem jut el hozzájuk

közvetlenül

(Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az oktatásinevelési

támogatás. Kérdezem, miniszter úr, mikor fogj

a a nemzeti közép kormánya a kiszorítás politikája helyett a

megértés politikáját folytatni, legalább a határon túli magyarok felé. Köszönöm a figyelmet.

(Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József)

: Megadom a szót Kovács László minisz

ter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter

: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Bár tudom, hogy szinte reménytelen,

mégis arra kérem önt, hogy ha lehet, ne használja a státustörvény kifejezést, ugyanis ennek van egy

hivatalos neve (Köz

beszólás a Fidesz padsoraiból: Kedvezménytörvény!)

, amely úgy szól, hogy a

határon túli magyarokról szóló törvény. És van egy, a tartalmat kifejező elnevezése:

kedvezménytörvény, ez ugyanis nem státust, hanem kedvezményeket ad a határon túli magyaroknak.