Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 15 (66. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
2412 Kimondottan a 82. ponthoz - amelyik kötődik a 133. ponthoz - szeretnék néhány gondolatot elmondani. Ahogy arról már az általános vita során is szó esett, a közüzemi földgázellátás rendszerében a piacnyitás következtében befagyott költségek keletkezhetnek, amelyek kezelésére több ponton is kíván megoldást a törvényjavaslat. E megoldások és eljárások mellett is elképzelhető ugyanakkor, hogy valamelyik közüzemi szolgáltatónál vagy közüzemi nagykereskedőnél jelentős befagyott költségek keletkez nek. Hangsúlyozandó, hogy e költségek keletkezésének oka a jelenlegi gáztörvény előírásain alapul, hiszen a jelenlegi engedélyeseket a szabályozás arra kötelezi, hogy biztosítsák a hazai földgázfogyasztást fedező mennyiség rendelkezésre állását, ami csak h osszú távú szerződésekkel megoldható, melyeket jellemzően 1520 évre kötnek szerződésekben, és a most következő piacnyitás következményeit nem lehet pontosan felbecsülni, az ellátási kötelezettség miatt pedig az engedélyeseknek abból kellett kiindulniuk, h ogy a teljes hazai fogyasztáshoz szükséges földgázt kell fedezni e szerződésekkel. A probléma így adódott, és a törvényjavaslatban eleve szereplő megoldásokon túl további, végső esetben alkalmazható garanciákat is indokoltnak tartunk beépíteni. A frakciónk álláspontja szerint szükséges a befagyott költségek terheit megosztó alapot is végső megoldásként létrehozni. A törvényjavaslat és a kérdéshez fűzött módosító javaslat logikája a következő. Az első lépésben a szabad piacra kilépő feljogosított fogyasztó m iatt kieső mennyiséggel kapcsolatban a közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykereskedő között újra kell a szerződést tárgyalni. A tárgyalás sikertelensége esetén a kockázatot a törvényjavaslat telepíti, hogy a feljogosított fogyasztót a későbbiekben ellát ó vállalkozás milyen vállalatcsoporthoz tartozik. (17.30) Ha az új ellátó azonos vállalatcsoporthoz tartozik a közüzemi nagykereskedővel, akkor a felesleges földgázmennyiséget a törvény a közüzemi nagykereskedőhöz telepíti, ellenkező esetben pedig, ha az ú j ellátó és a közüzemi szolgáltató tartozik azonos vállalatcsoporthoz, a felesleges gázt a közüzemi szolgáltató köteles átvenni. Független, új ellátó vállalkozás esetén a mennyiséget meg kell felezni a közüzemi nagykereskedő és a szolgáltató között. Az így megmaradt felesleges földgáz szabad értékesítésére a törvényjavaslat lehetőséget ad az érintetteknek, és ha az értékesítéssel nem lehet a befagyott költségeket elhárítani, akkor a felesleges földgázt árverésre kell felajánlani. A szabad értékesítés és az árverés fontos garanciális eszközök, azonban álláspontunk szerint nem minden esetben biztosítják a befagyott költségek elhárítását. Ugyanis még így is előállhat olyan helyzet, hogy a törvényjavaslat megoldásai mellett is súlyos, nagymértékű befagyott költs égek maradnak a közüzemi ellátó vállalatoknál. Ezen a ponton kapcsolódik be a szabályozásba a módosító javaslat, amely az elháríthatatlan veszteségek fedezésére és ezek kockázatának terítésére szolgáló pénzügyi alapot hoz létre. Hangsúlyozandó, hogy a vesz teségek alapból történő fedezése végső megoldás, egyfajta vészkijárat, és a módosító javaslat szerinti szabályok kizárják annak indokolatlan igénybevételét. Így a veszteségek alapból történő fedezésére csak akkor kerülhet sor, ha a közüzemi nagykereskedő v agy a közüzemi szolgáltató bizonyítja, hogy a feljogosított közüzemi körből való kilépése számára elháríthatatlan veszteséget okoz. Ezzel kapcsolatban a hivatal vizsgálja, hogy a befagyott költség keletkezése valóban elkerülhetetlen volte. A be- és kifize tések indokoltságának folyamatos ellenőrzését biztosítja, hogy az alapba történő befizetéseket és kifizetéseket a miniszter rendeli el a MEH javaslata alapján. A befizetések rendjét pedig úgy kell megállapítani, hogy a befizetési kötelezettség az érintett engedélyest az éves árbevételig, pontosabban: csakis a földgázipari tevékenységből származó éves árbevétel arányában terhelje. Végül fontos garanciális eleme még a módosító javaslat szerinti szabályozásnak, hogy az alapba történő befizetés az árszabályozás szempontjából nem vehető az indokolt költségek között figyelembe, tehát a fogyasztót nem terhelheti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
