Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrsé... - ELNÖK (Mandur László): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
235 feladatokat ellátó települési önkormányzatok jegyzői, valamint országos illetékességgel a Belügyminisztérium Központi Hivatala gyakorolja. A parkolási igazolvány nyilvántartásának kialakítása során érvényesíteni kell, hog y a nyilvántartás karbantartása az igazolvány kiadásával, visszavonásával, érvénytelenítésével egyidejűleg megtörténjen, ez a központi nyilvántartás az adatszolgáltatás igénybevételére jogosult hatóságok számára az ellenőrzés végrehajtásához azonnal elrend elhető és hozzáférhető legyen. A bűncselekményekből származó járművek legalizálásának visszaszorítása érdekében létrehozott gépjárműeredetiségvizsgáló állomások jogszabályban meghatározott, szigorú személyi és tárgyi, valamint adatvédelmi feltételek telje sítése mellett végzik munkájukat, tevékenységüket. Az e tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meglétét, valamint a jogszerű működést a törvény módosítását követően a Belügyminisztérium Központi Hivatala ellenőrzi. Az eredetiségvizsgáló állomások műsz aki és okmányvizsgálaton alapuló megállapításai a közhiteles járműnyilvántartás adatainak megalapozását szolgálják. Az eredetiségvizsgáló tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a tervezet előírja a vizsgálatot végzők rendszeres képzését, lehetősége t biztosít a központi hivatal számára, hogy a technológiai fegyelem megsértése, a nyilvántartás vezetésének elmulasztása, illetve adatvédelmi szabályok megszegése esetén az eredetiségvizsgáló állomást a vizsgálatot végző hatóság a döntésében eltiltsa, ille tve egyéb szabályok megsértése esetén az állomást bírsággal sújtsa. Az elmúlt évben – sőt az azt megelőző években szintén – igen jelentős mennyiségben hoztak be hazánkba külföldről használt járművet. Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik, tovább erős ödik. A külföldi járművek forgalomba helyezése során a bűncselekményből származó járművek kiszűrése érdekében célszerű mindazon külföldi körözési nyilvántartásokban való ellenőrzés, amelyhez a magyar hatóságok hozzáférnek. Ennek érdekében a Belügyminisztér ium Központi Hivatala a rendelkezésére álló járműazonosító adatokból kizárólag a körözés tényére vonatkozó információkat kéri. (18.50) Az információáramlás másik oldala: az adatközlés jogszabályi alapjait az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere é s a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvény módosításával lehet megteremteni. Tisztelt Képviselőtársaim! A gépjárművek tulajdonjogi változásával kapcsolatban a gazdasági forgalom bi ztonsága megkívánja, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a lekérdező a járműnyilvántartásban szereplő egyes adatokhoz hozzáférjen. Az elektronikus úton történő hozzáférés biztosítása esetén a nyilvántartó kizárólag a jármű gyártmá nyára és típusára vonatkozó tájékoztató adatokat, illetve egyéb adatok esetében az adategyezőséget vagy az adateltérés tényét igazolhatja csak vissza. A nyilvántartásban szereplő egyes járműazonosító adatokhoz és személyes adatokhoz a kérelmező ezen az út on nem jut hozzá. A törvény hatályos rendelkezései szerint a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adatkérő a gépjármű valamennyi járműazonosító adatát megjelöli. Az adatok együttes közlésének megkövete lése nem életszerű, mert az adatkérésre jogosult kérelmező személy az esetek túlnyomó többségében nem ismeri a rejtett adatokat - az alvázszámot, motorszámot , csak a rendszámot, a gyártmányt, a gépjármű típusát, illetve annak színét tudja felismerni, így károkozás vagy a parkolási feltételek szabályainak megsértése, autópályahasználati díj fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén a jogos érdek érvényesítése nehézségekbe ütközik. Jelenleg két lépcsőben teljesíti a nyilvántartó a parkolási társaságok felé az adatszolgáltatást. Első lépcsőben rendelkezésükre bocsátja a járműazonosító adatokat, majd az ezek alapján megküldött kérelemre kapják meg a tulajdonos adatait. Ez a kétlépcsős adatszolgáltatás időigényes, és feleslegesen meghosszabbítja az eljár ást, amelyet a tervezet szerinti szabályozás egyszerűsít.
