Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TÓTH ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (MDF):
2233 Megnyitom a részletes vita második szakaszát a 2437. pontok alapján. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. Megadom a szót ötperces időkeretben Tóth András képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt, és az elnöklést átadom Mandur László alelnök úrnak. (Az elnöki széket Mandur László, az Orszá ggyűlés alelnöke foglalja el.) TÓTH ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Itt következnek azok a módosító indítványaim, amelyek azokhoz a bizonyos szépészeti beavatkozási kísérletekhez kapcsolódnak, amelyeket már az általános vitában, illetve azóta i s következetesen a bizottsági üléseken megpróbáltam kitárgyalni. Itt arról van szó, hogy a 25., 27., 30., 33., 34., 35. ajánlási pontban olyan indítványokat teszek, hogy gyakorlatilag a törvényjavaslat bizonyos pontjainak elhagyásával maradjon hatályban a jelenleg hatályos szöveg. Abból indulok ki, amit következetesen képviselek… - és számomra még mindig érthetetlen az, hogy egy tulajdonosi jogokat gyakorló egyszemélyi miniszter hogyan választhat meg valakit. A jelenleg hatályos terminológia: kinevez, megbí z. Ezt próbálja a törvényjavaslat kicserélni azokra a szavakra következetesen, hogy megválaszt. Továbbra sem tudom értelmezni, hogy mit jelent ez, hogyan lehet. A bizottsági vitában hallottunk olyan érvelést, hogy mindig egy testületi döntés van ezek mögöt t a személyi változások mögött, de formálisan akkor is kinevezésről van szó. Olyan érvelést is hallottunk, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény is ezeket a szavakat használja. Én mondtam, hogy megnéztem a Gt.t, a Gt. zárójelben használja azt a leh etőséget, hogy megválaszt, kinevez. Tehát nem értem, hogy egyáltalán miért kellett ezt módosító indítványként behozni. Azzal is érvelnek, hogy ezek nem érdemi változtatások, apró, pici módosítások. Ez meg pláne alátámasztja azt, hogy akkor miért kellett a törvényjavaslatba ezeket beépíteni. Néztem a törvényjavaslat terjedelmét, körülbelül egyharmada a törvényjavaslatnak ezek a bizonyos szépészeti beavatkozási kísérletek. Nagyon kérem a kormányt, hogy gondolja át az ezekhez a módosító indítványaimhoz való vi szonyát, és ne az legyen a szempont, hogy egy nagy, átfogó törvénymódosítási javaslatnak tűnjön ez az egész törvénymódosítás, próbáljunk az érdemi dolgokra szorítkozni. Nagyon remélem, hogy megváltoztatja a kormány az álláspontját, és elfogadja azokat az é rveket, amelyeket igyekszem következetesen kifejteni, és talán ezt az említett hat darab módosító indítványt is el tudja fogadni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál fölszólalásra megadom a szót Font Sándornak, a Magyar Demokrat a Fórum képviselőjének. Parancsoljon! FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 24. számú módosító indítványomban a törvény előterjesztőjével egyetértek, hogy bizonyos összeférhetetlenségi, kizárási okokat sorol föl, példáu l ki nem lehet az igazgatóság és az MFB felső vezetésének tagja. Az indítványommal azt szeretném elérni, hogy ne csak az MFBre vonatkozzon ez, hiszen a törvénytervezet felsorolja az MFB százszázalékos tulajdonlású cégeit is. Semmi különbséget nem látok ez ek után, hogy az MFB, amely a magyar állam százszázalékos tulajdona, ennek a százszázalékos tulajdonlású pénzintézetnek vannak százszázalékos tulajdonlású további intézményei - akkor azokra miért nem terjesztjük ki ezt az összeférhetetlenséget? Tehát, ha t isztázni akarunk bizonyos dolgokat, akkor merem javasolni, hogy vigyük végig a folyamatot, a százszázalékos tulajdonlású MFBcég is a magyar állam százszázalékos tulajdona, logikusan akkor őrájuk is ki kellene terjeszteni ezt az összeférhetetlenséget. Nem is értem, hogy ez hogy nem merült föl már az előterjesztőben, és miért nem támogatják. A 29. számú módosító indítványomban egyszerűen csak azt szerettem volna javasolni, ami a tény, hogy ne egyes számot használjunk a vezérigazgatója szó használatakor, mert kettő