Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Személyi ügy: - A nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. (XII.21.) Ogy. határozat hatályon kívül helyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - KELETI GYÖRGY (MSZP):
223 létrehozni. 2. A nemzetőrség létszáma a reguláris erők létszámát és állományarányait nem befolyásolhatja. 3. Feladatait a katonai szabályok szerint kell teljesítenie, az önkéntesség c sak a megalakítására vonatkozik. 4. Létrehozásának költségeit a Magyar Honvédség költségvetésén kívül kell biztosítani, a megalakulását követő költségvetése pedig a Magyar Honvédség költségvetésének része legyen. Ebből a négy pontból, ami nyilván egy sor g ondolatot foglal magában, világosan látszik, hogy a katonai vezetés már akkor, 2001 márciusában csak részben támogatta ezt az ötletet, és gyanítom, miszerint abban, hogy nem teljes egészében utasították el, szerepet játszott az, hogy jól felfogott érdekükn ek megfelelően nem kívántak szembemenni az éppen aktuális politikai vezetés egyik tagjával, illetve azokkal a személyekkel, akik az akkori kormánykoalíción belül ezeket a gondolatokat támogatták. (Németh Zsoltot a jegyzői székben Vincze László váltja fel.) A nemzetőrség létrehozásának meggyorsítása érdekében Simicskó képviselőtársunk önálló indítványaként az Országgyűlés 100/2001. számú határozatában - szemben a korábbi hatpárti konszenzus alapján született országgyűlési döntéssel - a nemzetőrséget önálló f egyveres erőként rendelte el létrehozni. Szeretném még egyszer hangsúlyozni: a korábbi határozat nem önálló fegyveres erőként szól, ez a határozat emelte ezt parlamenti szintre, vagyis rendelte el a létrehozását. Ugyanakkor felkérte a kormányt, hogy állíts on fel előkészítő bizottságot a nemzetőrség rendeltetésének, feladatainak, szervezeti felépítésének, irányítási rendjének, finanszírozásának vizsgálata, illetőleg kidolgozása érdekében, valamint készítse elő a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot, tovább á a nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos további törvénymódosításokat. Mindezen feladatok ellátására az Országgyűlés 2002. december 31éig adott időt a kormánynak. Mi az, ami lehetetlenné teszi véleményünk szerint a Simicskó képviselőtársunk javaslata al apján elfogadott országgyűlési határozat végrehajtását? 1. Az önálló fegyveres erőként létrehozott nemzetőrség nem volt része a hatpárti konszenzusnak. Az ország katonai védelme az alkotmány szerint a Magyar Honvédség és a határőrség feladata, amelyben min den állami szerv közreműködni köteles. Az MSZP sohasem adta hozzájárulását ahhoz, hogy a honvédségen és a határőrségen kívül másik, katonai védelmet ellátó s az előbbitől független fegyveres erő jöjjön létre. Ez volt az oka annak, hogy az utóbbi országgyűl ési határozattervezetet az MSZP nem is szavazta meg, s nem ígérte, hogy az ehhez szükséges alkotmánymódosítást megszavazza. 2. Az önálló fegyveres erő létrehozatala vagy a honvédség létszámának csökkentését, vagy a fegyveres erőknek a honvédség és a határő rség létszámát meghaladó, további létszámemelését kívánná meg. A honvédség létszámának csökkentését, mint ahogy az a már idézett tanulmányokból is kitűnik, a vezérkar nem tartotta és a honvédelmi vezetés álláspontját ismerve ma sem tartja megvalósíthatónak . A többletlétszám finanszírozásának pedig nincs realitása. 3. Az önálló fegyveres erő működéséhez szükséges ingatlanok fenntartása, a fegyveres erő logisztikai ellátása a honvédségtől független logisztikai ellátó szervezetet igényelne, amelynek költségvet ési forrásai nem állnak rendelkezésre és nem teremthetők meg. (18.00) Tovább lehetne sorolni a végrehajtás lehetetlenségét igazoló okokat, de úgy vélem, felesleges. A nemzetőrség létrehozásának alapgondolatát abban a megfogalmazásban, ahogy egyébként a hat ályos és négypárti konszenzussal létrehozott 61/2000. számú országgyűlési határozatban szerepel, akkor is fontosnak tartottam és ma is fontosnak tartom, fontosnak tartottuk és ma is fontosnak tartjuk. Egyetértek azzal, hogy a professzionális hadsereg létre hozásakor meg kell teremteni a lehetőséget arra is, hogy a haza védelmét önként vállaló, de egyébként szerződéses katonai szolgálatot teljesíteni nem kívánó állampolgárok katonai előképzésben, majd katonai kiképzésben vehessenek részt. Úgy vélem azonban, h ogy meg kell adni a lehetőséget a kormánynak arra, hogy a
