Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2002. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat... - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár:
2218 kapcsolódó módosító indítványokat megtenni, amelyekben immáron különbs ég ténylegesen csak az indítványozó nevében van, tartalmilag pedig nincs. Ilyen több alkalommal is elhangzott. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést a 12. számú ajánlás, tartalmilag az Országos képzési jegyzék legalább háromévenkénti megújításáva l kapcsolatos nézetek kérdésére, amelyben szinte mintegy az egészre vonatkozó rész kifejeződött, ennek a megközelítésnek előbb a hasonlósága, majd gyakorlatilag az egysége. (20.00) Egyetértek azokkal a felvetésekkel is, amelyek egy folyamatosan aktualizált , piacképes tudás megteremtését tekintik a magyar szakképzés egyik elsődleges céljának, mint ahogy - amely több ajánlással kapcsolatban a beszélgetésben és vitarészben felmerült - azokkal is, amelyek a gyakorlati képzés előbb említett, tulajdonképpen egyet értésre talált rendszeren belüli megerősítését kívánják szorgalmazni. Nem neveket szeretnék említeni, mert - még egyszer hangsúlyozom - úgy látom ebben a kérdésben is, hogy többségi kormánypárti és kisebbségi ellenzéki nézőpontok, ha nem teljesen fedik egy mást, majdhogynem teljes mértékben azonosak. Lényeges megemlítenem még a vita során felmerült, Horváth képviselő úr által említett, én azt gondolom, alapvető kérdést, hogy tudniillik egy adott szakma megtanulása jelenthetie azt, hogy egy életen keresztül ténylegesen ezt a szakmát fogja hittel, szeretettel művelni. Azt gondolom, hogy ki kell jelenteni: a 21. század immáron nem ez a kor, bizony nem egyszerűen csak egy adott, aktuálisan megtanult szakmát kell tudni, ismerni, hanem annak a készségnek az elsajá títására van szükség, amiről a képviselő úr is beszélt, és bizony erről szól az elkövetkező időszak és évtizedek. Látható a kihívás, miszerint a tudás elsajátítása a lényeg, tudniillik hogy alkalmas legyen adott esetben a szakmunkás arra, hogy ha arra kény szeríti a sors és az élet, hogy szakmaváltásra kerül sor, akkor erre megfelelő tudással, megfelelő készséggel és képességgel rendelkezzen. Én egyébként azt gondolom, hogy a mi országunk és ez a nép tehetséges és valóban sokoldalú képességekkel megáldott tá rsaság, amelyben az innovativitás, az újra való készség és hajlam, ha erre segítséget, megfelelő jogi környezetet és természetesen méltó financiális kereteket kap, nagyszerű teljesítményekre képes. Őszinte örömömet szeretném kifejezni, hogy az általános vi tától némiképpen eltérően az ellenzék egy pártja, a Magyar Demokrata Fórum is úgy ítéli meg, hogy immáron közelednek az álláspontok. Nagyon szeretném, ha ez a törvény egészében, a szavazásnál is megmutatkozna. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azér t beszéltem ezekről, a vitában elhangzott egyegy kérdést kiemelve átívelően, mert úgy érzem, hogy miközben a szakképzésről mint az oktatásügy egy részéről beszélünk, itt jelen pillanatban több zajlik, mint egy részterület, egy törvénymódosítás vitája. Azé rt emelem ezt ki, mert én az elmúlt négy év vitáit figyelve, és az elmúlt, durván 11 hónap vitáiban részvevőként nem láttam és nem tapasztaltam olyasfajta, az országunk és a Magyar Országgyűlés politikai kultúráját tevőlegesen is emelő szakmai vitát, amely ben nem egyszerűen csak szakkérdések vitái során válik egyre inkább kibontakozóvá és lehetővé egyfajta elismerés és egyetértés, hanem ez a vita kulturáltságában, a bizottsági ülésektől kezdődően a plenáris üléseken megnyilatkozó különböző vitarészekben is testet ölt, és ez mindannyiunknak mint a Magyar Országgyűlés tagjainak, azt gondolom, hogy fontos. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Kérem, engedjék meg, hogy zárómondatként elmondjam: az én fejemben nem létezik olyan külön, hogy közoktatás, és nincs olyan külön, hogy szakképzés, és nincs olyan külön, hogy felsőoktatás, és nincs olyan külön, hogy felnőttképzés. Hanem egy egységes ügy van: ez a magyar oktatás ügye, amely, remélem, megnyilvánul azzal, hogy gyakorlatilag három törvénymódosítás - úgymint a szakképzés, a közoktatás és a felsőoktatás törvénymódosítása - ténylegesen és gyakorlatilag egyidejűleg kerül az Országgyűlés elé és tárgyalás alá, és ez az egységes ívet kifejezi. Természetesen ezen egységen belül az intézményrendszer kialakult, és ennek megfelelően kell a törvényeket, a törvénymódosításokat is kialakítani, de nagyon szeretném, ha tetszenének látni és észrevenni azt a fajta koncepciót és a korábbiakhoz képest igenis koncepcionális váltást, amely a közoktatás, a szakképzés, a feln őttképzés, illetve a felsőoktatás
