Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 14/2002-2006. ÜB (2003. március 12-ei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2194 “A kormány nem sértette meg a Házszabályt, amikor a Házszabály 106. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2002. november 29én, pénteken éjfélig megadta az általa támogatot t javaslatok jegyzékét, miközben a költségvetési bizottság ülése még nem ért véget. A tájékoztatás megadásának nem képezte akadályát az, hogy az ajánlás még nem készült el, hiszen a kormány nem az ajánlási pontok, hanem a módosító javaslatok száma alapján nyilatkozott.” (Folyamatos zaj a teremben.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a döntést indítványozó Fideszképviselőcsoport előadójának, ötperces időkeretben. (Közbekiáltá s az MSZP soraiból: Halljuk!) DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Erről az eseti állásfoglalásról Bacsó Péter nevezetes filmje, “A tanú” című film jut eszembe, melynek egyik jelenetében a koncepciós per már előre megírt ítélete akad az egyik szereplő kezébe, miközben a per még el sem kezdődött. Nos, a költségvetési vitában a kormány már akkor kész elhatározást alakított ki azzal kapcsolatban, hogy mely módosító javaslatokat fogja támogatni, amikor a v ita még egyes módosító javaslatokról meg sem kezdődött. Sőt, a kormány úgy közölte az általa támogatott módosító javaslatok körét, hogy utána még újabb javaslatok is születhettek, amikről a kormány még csak nem is tudhatott, de ezeket a támogatás lehetőség éből így eleve kizárta. Mondhatom, tisztelt képviselőtársaim, ez aztán az elegáns jogállami megoldás! Mit üzen a kormánynak ez az eljárása, melyet az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége minden lelkiismeretfurdalás nélkül szentesített? Azt üzeni a par lamentnek, hogy teljesen mindegy, hogy ti itt, tisztelt képviselő hölgyek és urak, az egyes javaslatokról mit gondoltok. Minket, a kormányt nem érdekel a parlamenti vita, nem érdekel a nép képviselőinek a véleménye. Tőlünk aztán akár meg sem kellene tartan i a Házszabályban előírt vitákat, mi már régen eldöntöttük, hogy milyen változtatásokat vagyunk hajlandók elfogadni a költségvetési törvényben. És gondunk egy szál sem, mert az engedelmes kormánytöbbség szavazógépezetére bizton számíthatunk. Tisztelt Képvi selőtársaim! Kérem, engedjék el nekem azt az elkeserítően méltatlan feladatot, hogy hosszas jogi érvekkel magyarázzam ennek a helyzetnek a képtelenségét és a parlament működésével való összeegyeztethetetlenségét. A Házszabály egészéből és részrendelkezései ből világosan következik a kormány által követett és az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége által szentesített megoldás házszabályellenessége. Csupán két jogi képtelenségre szeretném a kérdés kapcsán a figyelmüket felhívni. Az egyik, hogy miközben a Házszabály 106. § (3) bekezdése szerint a kormány által támogatott javaslatokról csomagban, együtt kell szavazni, addig a Házszabály 106. § (1) bekezdése értelmében szavazni csak azokról a módosító javaslatokról kell, melyek elnyerték a kijelölt bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását. Kérdezem: honnan tudja a kormány előre, hogy az általa támogatott módosító javaslatok milyen támogatást fognak kapni a kijelölt bizottságokban? Miért kellene a képviselőcsoportok vezetőinek a 106. § (3) bekezdés ében foglalt jogvesztő, határidőhöz kötött, korlátozott számú külön szavazási kérelmét olyan javaslatokra vesztegetnie, melyekről később kiderül, hogy azokat nem is lehet szavazásra bocsátani. (18.20) Itt mellesleg a kisebbségi jogok csorbításáról van szó, tisztelt képviselőtársaim. A másik, hogy a kijelölt országgyűlési bizottság maga is benyújtott módosító javaslatot, a képviselőkkel ellentétben, még a részletes vita lezárása után is. Ilyen bizottsági módosító javaslatok gyakran születnek, gyakorlatilag a kijelölt bizottsági vita befejezéséig.