Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a külügyminiszterhez - „Másodszor kérdezem: mikor hívja össze a kormány a Magyar Állandó Értekezletet?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
2138 Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Amikor a Magyar Demokrata Fórum részéről az előkészítést sürgetem, a kedvezménytörvény ügyében a nemzeti minimum elfogadását is szorgalmazom. De kérem a kormányt, értse meg, hogy mondania kell már végre valamit. Két kérdésem van tehát; először: mi a ténybeli oka az eddigi hallgatásnak, másodszor: mikor hívja össze a kormány a Magyar Állandó Értekezletet? Ezek után valóban figyelemmel várom a miniszter úr válaszát. K öszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Kovács László külügyminiszter úr válaszol. Remélem, miniszter úr, a zaj ellenére is jól hallható volt a kérdés. Öné a szó, miniszter úr, és kérem a tisztelt Házat, hogy kicsit csendesebben! KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyetértek mindazzal, amit a kedvezménytörvény fontosságáró l mondott, magam is így gondolom, és a kormánynak is ugyanez az álláspontja. S azzal is egyetértünk, hogy sürgős ügy a kedvezménytörvény kérdésének a rendezése, a módosítás beterjesztése a parlament elé, és annak az elfogadása. Ennek természetesen kikerülh etetlen állomása a Magyar Állandó Értekezlet összehívása, hiszen ennek kell döntenie, még az Országgyűlés elé terjesztés előtt, a kedvezménytörvény sorsáról. De azzal is egyetértek, hogy a MÁÉRT mielőbbi összehívását egy sor egyéb kérdés is indokolja, péld ául amit a képviselő úr is említett, Magyarország európai uniós csatlakozása, amely most már, a népszavazás után lényegében akadályok nélkül haladhat előre. Természetesen ennek vannak, lesznek olyan hatásai is, amelyek a határon túli magyarságot érintik. M egjegyzem: folyamatosan tárgyalunk mindazon szomszédos országok külügyi vezetőivel, amelyeket a vízumkötelezettség bevezetése érinteni fog, és tárgyalunk az Európai Unióval is, hogy megtaláljuk a határon túli magyarság számára az elérhető legjobb megoldást , hogy a legkevesebb adminisztratív eljárással, vagy a legrövidebb adminisztratív eljárással, és a legkisebb költséggel jussanak hozzá a vízumhoz. Azzal is egyetértek, képviselő úr, hogy a kedvezménytörvény ügyében szükség van egy nemzeti minimumra, ezért is küldtük meg a többször átdolgozott tervezetet a határon túli magyar pártoknak, szervezeteknek és a magyar parlament pártjainak, és folytattunk most már valamennyi határon túli szervezettel több konzultációt is, de a nemzeti minimum nem elég, mert szüksé g van az európai szervezetek egyetértésére. Ezeket a konzultációkat is lefolytattuk, a mostani módosítás élvezi valamennyi európai szervezet egyetértését, beleértve a különösen fontos Európai Uniót is, olyan értelemben is, hogy megítélésünk szerint ez a te rvezet, ha így kerül elfogadásra, nem igényel módosítást 2004. május 1je után sem, mert ez az Európai Unió szabályaival is összhangban van. Végül arra is szükség van, és ez a legkevésbé könnyű dolog, hogy a szomszédos országok kormányai egyetértsenek a tö rvénnyel, vagy legalábbis vegyék tudomásul annak a szövegét, mert nem kétoldalú megállapodásról van szó természetesen, a tudomásulvétel is elég. Az elmúlt két hónapban a szomszédos országok kormányaival többször is egyeztettünk szakértői szinten, középveze tői szinten, sőt miniszteri szinten is. Még ezen a héten is sor kerül egyeztetésre, és megállapodtunk a még hátralévő egyeztetések időpontjában. Ez az oka annak, hogy a kívánatosnál és a reméltnél csak később tudjuk összehívni a Magyar Állandó Értekezletet , hogy lassabban haladunk. Ami a hallgatást illeti, képviselő úr, ez szándékos, ugyanis éppen arról egyeztünk meg a szomszédos országok kormányaival, hogy nem a sajtóban folytatjuk le a vitát, mert ez semmi jóra nem vezet. Az is igaz, hogy a népszavazás el őtt nem láttuk célszerűnek az ülés összehívását, más események egyébként nem gyakorolnak befolyást az időpontra. Ami tehát hátravan: befejezni a konzultációkat - az utolsóra április 25én Szlovákiával kerül majd sorra. Nem tudtak, vagy nem akartak ennél ko rábbi időpontot adni. 17én tartjuk meg a