Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Személyi ügy: - A nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. (XII.21.) Ogy. határozat hatályon kívül helyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARSAI PÉTER (MDF):
211 A határozatban egymás után az f), a g) és a h) pont foglalja magában az önkéntes haderőre történő áttérés alapjainak és feltételeinek megteremtését, a nemzetőrség megszervezésének vizsgálatát és a megyei toborzóirodák rendszerének megalakítását. Logikám szerint az f) pontban előírt áttérés teszi szükségessé a g) pontban szereplő nemzet őrség megszervezését és a szintén ebben a pontban szereplő területvédelem működésének szükség szerinti átalakítását. A h) pontban pedig intézkedés történik a toborzóirodák megszervezésére, melyek biztosítják az önkéntes haderő személyi utánpótlását. A tobo rzóirodák eddigi működése igazolta az előzetes várakozásokat, hiszen évről évre növekvő számban toborozza a szerződéses katonákat. (17.00) A prágai NATOcsúcstalálkozón az új biztonságpolitikai környezetnek megfelelő haderő szervezésének követelményeit meg fogalmazták. A kor követelményeinek megfelelő, ütőképes haderő a jelenleginél több, azonnal és rugalmasan alkalmazható katonai képességet követel. Magyar viszonyok között a fentieknek megfelelő haderő új struktúrát, korszerű, új technikai eszközöket, és vé gül említem, de nagyon fontos: új gondolkodásmódot kíván. Felsorolásom az egyszerűtől a bonyolultabb, az olcsóbbtól a drágább felé halad. A Magyar Honvédségnek jelentős újabb átalakítást kell elszenvednie, amíg a prágai feltételeknek eleget tud tenni. Az á talakítás során először a létszám csökkentése fog megjelenni, ennek következtében csökkenő katonai infrastruktúrára lesz szükség. A csökkenő létszámú és infrastruktúrájú hadsereg maradéktalanul eleget fog tenni szövetségesi feladatainak, de az alkotmányban első helyen megjelenő országvédelmi feladatát csak korlátozott mértékben lesz képes ellátni. Az új intézménynek a szűk infrastruktúra szélesítése mellett több feladatot is meg kellene oldania, például a természeti és humanitárius katasztrófák lehetőségét sem lehet kizárni; a katasztrófák elhárítására az állami szervek mellett kell egy olyan szervezet, amelyik gyorsan mobilizálható, néhány óra alatt működőképessé tehető, az állománya szinte a saját családja életét, vagyonát védi, nem a feladat nehézségét, h anem a célját nézi. Az új tervezet meg tudná oldani a tartalékos képzést békeidőben azoknak a honfitársainknak, akik, noha békében nem vállalnak önként fegyveres katonai szolgálatot, a haza védelmében szükség esetén részt kívánnak venni. A tartalékos rends zeren belül önkéntes tartalékosokként lebiztosításra kerülnének a Magyar Honvédséghez. Azon honfitársaink, akik békében nem vállalnak önkéntes tartalékos szolgálatot, de a háború időszakában hadkötelezettség alapján behívhatóak lennének, alapkiképzésben és tartalékos továbbképzésben részesülhetnének, hogy ne rövid idejű kiképzés után kelljen nehéz helyzetbe küldeni az alig képzett katonákat. E rendszer biztosítaná a leendő szerződéses katonák és az önkéntes sorkatonai szolgálatot vállalók alapképzését is. A zután mindig vannak olyanok is, akik le akarják mérni a képességeiket, az adottságaikat katonai körülmények között, de nem vállalnak sem szerződéses, sem önkéntes tartalékos viszonyt. A nemzetőrség átvenné az önkéntes haderő profiljába nem sorolható, de má s fontos katonai vagy katonai jellegű feladatot is, úgymint a katonai hagyományőrző, hagyományápoló civil szervezetek, a tartalékos katonák, a nyugdíjas katonák érdekvédelmi szervezeteinek az összefogását, a magyarországi és külföldi hadisírgondozást, a ka tonai előképzés szervezését, lebonyolítását, illetve a katonai jellegű sportok támogatását. Az előbb említettek alapján meggyőződésem szerint szükség van a nemzetőrségre. A korábbi területvédelmi szervezetek megyei bázisán, a hadkiegészítő parancsnokságok infrastruktúráját felhasználva, fokozatosan, a megyei veszélyeztetettséget figyelembe véve ki lehet alakítani a költségtakarékos, a Magyar Honvédség haderőnemenként megjelenő új szervezetét, amelyben önkéntes alapon szerveződne az állomány. Az előterjeszté s indoklási részéből egyértelműen kiderül, hogy két tényező miatt nem támogatja a nemzetőrség létrehozását a tárca; egyrészt mert 2001ben a határozat véleményük szerint rövid határidőket állapított meg, másrészt a nemzetőrség önálló fegyveres erőként kerü lne létrehozásra.
