Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2000., 2001. és 2002. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolói, valamint a beszámolók elfogad... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2099 Magyaror szágon a Versenyhivatal szerepe lényegében megszűnik, én nem így értelmezem... (Ékes József: Megerősödik!) Bocsánat, megerősödik! Bocsánat, rosszul értettem. Igen, én is ezzel értek egyet, olyan elméleti és empirikus tapasztalataim vannak máshonnan a világ ból. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének, tízperces időkeretben. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr ! Versenyhivatalt irányító Elnök Úr! Elöljáróban röviden rögzítem, hogy ebben a formában és időzítésben a jelentések és a beszámolók műfaját elavultnak tartom, a Házszabály mindenképpen megújításra szorul, hiszen most is 2003 áprilisában tárgyaljuk a 2002 augusztusában elkészült, benyújtott beszámolót, amely a 2001. esztendő munkáját, tapasztalatait elemzi. Az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények jelentései két fontos feladatot teljesítenek: egyrészt beszámolnak arról, hogy az ad ott intézmény alkalmase, jogosítványai elégségeseke a rá ruházott feladat ellátására, másrészt jelzik azokat a gondokat, amelyek jogszabályok hiányából vagy egyegy jogszabály időszerűtlenné válásából adódnak. A Versenyhivatal jelentése, beszámolója és a nnak konkrét példái és következtetései igazolják azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal alkalmas arra, hogy a versenytörvény szellemében őrködjön a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága felett. A jelentés az Országgyűlés számára is ajánlásokat fogalmaz meg, ezek közül talán a legfontosabb a versenytörvény 103. §ának (3) bekezdése, amelyik a Miniszterelnöki Hivatalt is felruházza a versenyfeltételek alakításának a jogkörével, és általában a versenyszabadság érvényesülésének az értékelésével. Ez a jogszab ály valójában az Országgyűléstől von el jogkört, hiszen a Gazdasági Versenyhivatal az Országgyűlésnek tartozik beszámolni a tevékenységéről, és teszi át kormányhatáskörbe az Országgyűléstől elvont jogterületet. (18.30) Ha nem is egyértelmű ez a jogelvonás, akkor is kétségtelenül megkettőzött felügyeleti hatáskör alakult ki a versenyfelügyeletben, és ezt a jogbizonytalanságot okozó párhuzamosságot minél hamarabb meg kell szüntetnünk. A jelentés továbbá olyan visszásságokra is felhívja a figy elmünket, amelyek megszüntetése érdekében az Országgyűlésnek részben mint törvényhozó, részben mint kormányt felügyelő szervnek lépnie kellene. Például a jelentés 35. pontja szerint a közbeszerzési törvény könnyen megkerülhető, nem alkot egy zárt rendszert , emiatt szükséges lenne a kiigazítása. Jogi szabályozatlanság miatt az ország sok területén sérül a versenysemlegesség a közterület használata, illetve a közterülethez való üzleti célú hozzáférés során. A bajok gyökere abban rejlik, hogy a közterülethasz nálat körében a települési önkormányzatok hol hatóságként, hol pedig tulajdonosként viselkednek, és ennek következtében a döntéshozók személye is, szempontjai is különbözőek. A következmények közismertek: az egyik bérlő olcsón, névleges összegért is hozzáj uthat közterülethez, hosszú időre; a másik bérlő pedig csak rövid időre és lényegesen drágábban juthat közterülethez. Az önkormányzatok döntési önállósága, autonómiája folyamatosan szembekerül a versenysemlegesség elvi követelményeivel, de ez utóbbi megfel elő jogszabályok hiánya miatt nem érvényesülhet. Az Országgyűlésnek minél hamarabb szabályoznia kellene a közigazgatási szervek szolgáltatásainak a besorolását, vagy az államigazgatási feladatok közé, vagy az üzleti jellegű szolgáltatások közé. Ma eltér eg ymástól ebben a kérdésben a Pénzügyminisztérium, az APEH és a Központi Statisztikai Hivatal véleménye, és ezen államigazgatási következetlenség miatt a piacon tevékenykedő vállalkozások között indokolatlan megkülönböztetések, eltérő nagyságú piacralépési
