Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
2082 Tehát megállapíthatjuk, h ogy a 2001. évben összesen 381 ezer esetben kaptak támogatást a kis- és középvállalkozások, és ez összesen 210 milliárd forintos támogatás kifizetését jelentette számukra. Itt tulajdonképpen egy kedvező folyamatot figyelhettünk meg az előző évhez képest, t ekintettel arra, hogy 2000ben még körülbelül 40 ezerrel kevesebb alkalommal nyerhettek támogatást a vállalkozások, és a 2001. évre összesen körülbelül a másfélszeresére nőtt a kifizetések összegének nagyságrendje is. Ha az elnyert támogatások összegét néz zük, akkor azt mondhatjuk, ez a vállalkozói szektor kapta meg a támogatások 76 százalékát. A beszámolóban kimutatják azt is, hogy a kis- és középvállalkozások részesedése a magánszféra által nyújtott hitelekből, tehát bankhitelekből történt. Ezzel kapcsola tosan azt állapíthatjuk meg, hogy 2001ben összesen 52 ezer alkalommal kaptak hitelt a kis- és középvállalkozások, ahogy ezt már előzőleg is hallottuk. A kihelyezett hitelek összvolumene a kis- és középvállalkozások részére 1425 milliárd forintra volt tehe tő. Itt a korábbi évhez képest az alkalmakat tekintve 6 százalékos növekedést figyelhetünk meg, a hitelállomány volumenét tekintve pedig 21 százalékos növekedést figyelhetünk meg. Itt természetesen nemcsak azokra az akciókra, amelyeket az akkori kormány vé gzett, hanem a nemzetközi kitekintésre is oda kell figyelnünk, valójában hogyan alakultak a nemzetközi gazdasági folyamatok, de nem lehet eltekinteni attól, hogy a gazdálkodási klímát belül, az ország vezetése, az illetékes kormány hogyan próbálja koordiná lni. Tapasztalhattuk itt a kormányváltás utáni időszakban, hogy a Nemzeti Bank vezetője vagy a Nemzeti Bank ellen bizonyos offenzív igyekezetek voltak arra, hogy a kamatpolitikát erőszakosabban olyan irányba terelni, amely bizonyos körök érdekeinek szolgál t. Itt felhívnám a figyelmet arra a nagyon fontos tényre, hogy az előző négy esztendőben, az Orbánkormány idejében nagyon tudatos és szigorú kamatleszorító politika volt érvényben, és ez a kis- és középvállalkozások számára a vállalkozási klímát egyre opt imistábbá tette. Most gondoljunk itt a Hornkormány idejére, amikor felszaladtak a kamatok az égbe; akkor lehete az állandó, erős infláció mellett olyan kisvállalkozási klímát teremteni, mint az állandóan szelídülő kamatpolitika mellett? Úgy gondolom, hog y nem. Ezek a globális összefüggések rendkívül meghatározzák még egy kis ország mozgásterét is ebben a tekintetben. Tehát mondhatjuk azt, ezeknek együttesen kell megjelenniük azokkal a bizalmi intézkedésekkel, amelyek hangulatilag is valóban olyan légkört teremtenek egy országban, hogy érdemes beruházni, érdemes vállalkozásba fogni, mert kapok vissza nem térítendő támogatást. És ha ez egykét esetben sikerül a környezetemben, akkor ez többszörösen megnöveli ezt a hatást, hiszen tudjuk azt, hogy az emberek, függetlenül attól, hogy vállalkozók vagy nem vállalkozók, az életvezetésüket követő módszerrel végzik az emberek több mint 70 százaléka esetében. Tehát ahhoz, hogy egy gazdaságot be tudjunk lendíteni, úgynevezett vezérfolyamatokat kell elindítani, ékeket k ell teremteni a gazdaságban, ahová megfelelő lehetőséget adva az aktív vagy aktívabb vállalkozók részére megadjuk a lehetőséget, hogy produkáljanak önmaguk és ebben az esetben a környezetük számára is. Én úgy érzem, ez a momentum a kis- és középvállalkozás ok vonatkozásában nagyon döntő volt. Tehát a vállalkozási kultúránkhoz hozzátartozik - úgy érzem, ezt sikerrel oldotta meg az Orbánkormány , hogy az ösztönzést és ennek az elérését összhangba hozta, a következő periódusban pedig valóban szükséges az, hog y a célba jutást is kiemeljük. Itt visszautalnék Molnár Albert képviselőtársam hozzászólására, aki több ízben felemlítette a normativitást, illetve az ellenőrzés kérdéseit. Tehát nagyon fontos számunkra is, az egész magyar vállalkozási kultúra számára, hog y a sikeresen befutott projekteket egyrészt jól mutassuk be az egész ország számára, és valóban legyen korrekt visszaellenőrzés, hogy hogyan történt ez. Valaki talán említette azt a szaúdarábiai példát, hogy a sikeres teljesítés után a projekt költségeine k az 50 százalékát kifizetik a vállalkozó számára, ha a felvett támogatásokat sikerrel forgatta be a vállalkozásába, tehát eredményt produkált, mert akkor az egész közösség, az ország
