Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
2077 pártnak felhívnám a figyelmét, és ezért a Magyar Demokrata Fórum megpróbál ebben a kérdésben korrektül viselkedni, hogy nem mut ogat visszafelé, hanem előre próbál dolgokat megfogalmazni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből kifolyólag én állítom - hisz maga a Széchenyiterv egy nagyon rövid időszakot élt meg, 20012002, a kormányváltás időszaka, és kész, kifújt , ebből a szempontból, amit az államtitkár úr is mondott, nem is fejthette ki még a hatását, az eredmények majd később igazolják vissza, hogy azok a lépések jók voltake vagy sem. De érdemes továbbfolytatni, és érdemes abból a szempontból is továbbfolytatni, hiszen ilyen vizsgá latok nem történtek, hogy ma Magyarországon 3,5 millió ember tart el 6,5 millió embert. Az Európa Tanács január végi ülésén elkészült Európa jelenlegi korfaösszetétele - halálozás, népességszaporulat, elöregedés tendenciája , és ebből a szempontból Magyar ország rettentő rossz helyzetben van. Ezt kihangsúlyozom azért is, hiszen ha gazdaságélénkítésről beszélünk, és megpróbálunk abba az irányba hathatós intézkedéseket tenni, akkor vele párhuzamosan kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adott esetben ebben a rendszerben, ebben a népességfogyásban, elöregedésben milyen hatékonyságot tudnak kifejteni annak érdekében, hogy adott esetben, mondjuk, a 3,2 millióra csökkenő foglalkoztatotti létszámnak mekkora nagyságrendet kel l a későbbiekben eltartania. Meg kellett volna vizsgálni azt is, hogy jelenleg Magyarországon a vállalkozási támogatások hatása, vagy adott esetben a meg nem történő lépések folyamatában hova került a magyar élelmiszeripar, hova kerü lt a magyar könnyűipar, hova került a szolgáltatóipar, az energiaszektor, az iparművészet, a kézművesek. Nincs olyan felmérés jelenleg Magyarországon, hogy adott esetben ezen szektorok elgyengülése, megszűnése következtében hány hazai kis- és középvállalko zás szűnt meg ezzel párhuzamosan, adott esetben ezen szektorokba milyen külföldi beáramlások voltak, és milyen mértékben kerültek át külföldi kézbe ezek a szektorok. Tehát ez is nagyon fontos kérdés, mert az uniós csatlakozásunknál nagyon fontos az, hogy a hazai kis- és középvállalkozások erősödjenek meg, hogy a szolgáltatói szektorba és a hagyományos magyar iparterületeken is, a hagyományos magyar szolgáltatói szektorokon belül is lehetőleg a hazai kis- és középvállalkozások legyenek versenyképesek külföld ön, esetleges versenyhelyzetben a külföldi kis- és középvállalkozásokkal. Ezt mind azért mondom, hiszen Magyarországnak ma is megvan a lehetősége arra, hogy a határon túlra is kinézzen, akár Erdélybe, akár a Vajdaságba. Pontosan most, ebben az időszakban a népességfogyás miatt is szükséges lenne a hazai kis- és középvállalkozások támogatása, még olyan áron is, hogy vissza nem térítendő támogatásokkal a határon túl, mint ahogy Magyarországon is más külföldi gazdasági társaságok megteszik azt a lépést, hogy á llami segítséggel vásárolják fel a különböző szektorokat, vagy adott esetben abból a célból, hogy piacot szerezzenek, vagy adott esetben abból a célból, hogy az Európai Unión belül is versenyképesek legyenek. Nagyon sajnálom, hogy a vitáink, a parlamenti v itáink általában leülnek abból a szempontból, hogy egyegy témára próbálunk meg koncentrálni, de átfogóan ezen kérdésköröket nem próbáljuk meg vizsgálni, hiszen hosszú távon a magyar gazdaság fejlődése, megerősödése, a gazdasági növekedés biztosítása a min denkori hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének a hatékonyságán múlik. És ha ebből a szempontból a mai viszonyok között a magyar kis- és középvállalkozások csak hitelfelvétellel kapnak támogatást, akkor én úgy érzem, hogy ez a sáv túlságosan k i fog szélesedni, ami nem fogja a számukra lehetővé tenni azt, hogy az európai uniós csatlakozás után Magyarország, a hazai kis- és középvállalkozások versenyképesen fel tudják venni az Unió tagországaival és az azonos nagyságrendű kis- és középvállalkozás okkal a versenyt. (16.40) Nem véletlen, hogy az Európa Tanácson belül is élesen foglalkoznak a kis- és középvállalkozások kérdésével - és itt Horváth János képviselőtársam is utalt erre a kérdésre , hisz az országnak a sorsa hosszú távon pontosan ebből a szektorból és ebből a szegmensből, a hazai kis- és középvállalkozások megerősödéséből fogja biztosítani azt a gazdasági növekedést és azt a
