Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
2061 Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Elsőként az írá sban előre jelentkezett Szijjártó Péter úrnak, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tanulmányozva a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendsz eréről szóló 2000. és 2001. évi jelentéseket, és figyelve a jelenleg végbemenő gazdasági folyamatokat, azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, nem követünk el nagy hibát, ha megállapítjuk, hogy hazánk az elmúlt három és félnégy évben egy új gazdaságfiloz ófián alapuló történelmi szakaszt tudhat maga mögött. Állításunkat alátámaszthatják azok az adatok is, amelyek szerint a gazdasági növekedés átlaga meghaladta a 4 százalékot, míg a munkanélküliség 6 százalék, az infláció pedig 5 százalék alá csökkent. Ezze l egy időben növekedés volt tapasztalható a reálkeresetek területén, és a nyugdíjak reálértéke is emelkedett. Örömteli tény az is, hogy a vizsgált két évben - 140 milliárd forintnyi támogatásnak köszönhetően és következtében - 40 ezer új munkahely jött lét re, és 9 ezer új bérlakás épült. Ha a vizsgálatunk tárgyául szolgáló két évet a kis- és középvállalkozások szempontjából vizsgáljuk, természetesen kikerülhetetlen az, hogy hosszasan beszéljünk a polgári kormány hosszú távú fejlődést megalapozó nemzeti gazd aságélénkítő programjáról, vagyis a Széchenyitervről. A Széchenyiterv pozitív hatása a gazdasági aktivitás felélénkülésében, ennek nyomán a hatékonyság, a versenyképesség növelésében nyilvánult meg. A Széchenyitervprogram pályázataira a 2001. esztendő v égéig 14 ezer pályázat érkezett, amelyek közül 11 ezer, azaz a pályázók 80 százaléka kapott támogatást. A legjelentősebb programrészletet a vállalkozáserősítés jelentette, amelynek révén 4 ezren nyertek, összesen csaknem 48 milliárd forintnyi támogatást. E gyértelműen megállapíthatjuk azt is, hogy a Széchenyiterv elérte a célját abból a szempontból is, amely szerint minden egyforintnyi támogatás mintegy négyforintnyi beruházás megindítását segítette elő, tette lehetővé. A program területi szempontból is lef edte az egész országot, hiszen minden második magyarországi településen, összesen 1544 lakóterületen valósult, illetve valósul meg valamilyen beruházás, fejlesztés a program segítségével. A Széchenyiterv egy olyan gazdaságpolitikai eszköz volt, amely a br uttó hazai termék 23 százalékának meghatározott célokra történő összpontosításával képes volt mozgásba hozni a hazai vállalkozói, főként a kis- és középvállalkozói szférát, sőt infrastrukturális súlypontjaival általában az egész magyar gazdaságot is. A pr ogram hatóereje azonban, azt gondolom, nem is annyira a statisztikailag könnyen mérhető vagy kiszámítható folyamatokban van, hiszen ennél sokkal többet nyom a latban a vállalkozói kedv növelése, a “segíts magadon, majd az állam is megsegít” filozófia gazda ságpolitikai gyakorlattá válása. A Széchenyiterv ezzel egyidejűleg, mindenfajta túlzás nélkül azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, az áttörés szimbólumának is tekinthető, hiszen magának a gazdasági növekedésnek a biztosítása mellett elérte a növekedés szerkezetének megváltozását is. A program átszakította azt az ördögi kört, amelyet a köznyelv általában úgy fogalmazott meg, hogy csak az kaphat hitelt, aki bebizonyítja, hogy valójában nincs is rá szüksége. Ha dinamikájában vizsgáljuk a kérdést, megállap íthatjuk, hogy 2001ben a kis- és középvállalkozások összesen 210 milliárd forint támogatást kaptak a Széchenyiterv pályázatain keresztül, és ez csaknem másfélszer nagyobb az azt megelőző, 2000. évben felosztott összegnél. A pályázatok 96 százalékát kis- és középvállalkozások nyerték, és a teljes támogatási összeg 76 százalékát ez a kör kapta. A pénzintézetek által kihelyezett hitelek összege 2001ben azt mutatta, hogy a bankszféra nyitott volt a kis- és középvállalkozások irányában, hiszen azok 21 százalé kkal több hitelt kaptak, mint
