Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÜSKI ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2059 megváltozott, és nehezen követhető versenyfeltételeket támaszt a hazai vállalkozások felé. A hazai és ezen belül a nemzeti vállalkozások az elmúlt néhány évb en fejlődésnek indultak, ám tőkeellátottságuk, likvid eszközeik messze alatta vannak a sikeres működéshez szükséges szintnek. A hazai kis- és középvállalkozások további nagy problémája a piacra jutás, piacok szerzése, piacaik bővítése. Nagyon lényeges elem e a magyar gazdaság fejlesztésének, mennyire ismerjük fel, hogy a következő időben geopolitikai helyzetünk következtében Kelet és Nyugat nagy árucseréjét bonyolító országa lehetünk. Az is gondot okoz továbbá, hogy a hazai vállalkozások beszállítási aránya a nemzetközi társaságokhoz képest igen szerény, mindössze 1520 százalék az összes beszállításból. Ahhoz, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások érdemben megjelenhessenek az Európai Unió piacain, előbb a hazai piacon kell stabilizálni helyzetüket, és a versenyt először az importtal szemben kell megnyerniük: ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a nagyvállalatok beszállítói legyenek. Mindehhez a technikai és technológiai fejlesztéseket fokozottabban kell támogatni. Sajnálatos té ny azonban, hogy a magyar kis- és középvállalkozások rendkívül alultőkésítettek. A polgári kormányzat, felismerve a gazdaságpolitikai szükségszerűséget, útjára indította a Széchenyitervet. Ebben a korábbi rendszerektől eltérően nemcsak hitel- és kamattámo gatásokat nyújtott a vállalkozásoknak, hanem beruházási tőkét is, megvalósítva ezzel egy kiszámítható, tervezhető, a tőke hiányát mérséklő pályázati rendszert. 2001 a Széchenyiterv éve volt: 2001 januárjában hirdette meg először a Gazdasági Minisztérium a Széchenyiterv pályázatait, amely az előző évinél jóval nagyobb keretből nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást a kis- és középvállalkozások számára. Ám nem csupán a pénzügyi támogatások megszerzésére, hanem kedvezményes hitelek felvételére is lehetőségük nyílt; ráadásul 2517 alkalommal nyertek közbeszerzésen kis- és középvállalkozások a 2001. év folyamán, ami jelentős növekedés a megelőző évekhez viszonyítva. A Széchenyiterv beruházási tőkét is juttatott a vállalkozásoknak, és ezzel még mindig nem értünk a kis- és középvállalkozásokat érintő kedvező intézkedések végére: meg kell említeni a beruházási adóalapkedvezményt és a beruházási kamatkedvezményt is. A jelentést áttanulmányozva láthatjuk, hogy mindössze két esztendő alatt, a 2000. és 2001. évben mil yen nagy fejlődést értünk el ezen a téren, és hogy a Széchenyiterv igen nagy hasznára vált a kis- és középvállalkozásoknak. Ezen gazdaságpolitika eredményeként növekedett a kis- és középvállalkozások részesedése a GDP előállításában, az exportban és külön ösen figyelemreméltóan a foglalkoztatásban. Most, az európai uniós csatlakozás küszöbén különösen fontos lenne a program eredeti formában történő folytatása, hiszen a hazai vállalkozásoknak nem kis kihívás lesz szembenézni az uniós vállalatok versenyével. Most lenne csak igazán fontos a kis- és középvállalkozók közvetlen tőkejuttatáselérési lehetőségeinek a biztosítása. A jelenlegi kormánypártok gyakran kritizálják a Széchenyitervet, mondván, kevés vállalkozásnak adott közvetlen támogatást, és nem is volt igazán eredményes. Nos, én meg vagyok győződve arról, hogy a hazai kisvállalkozók nagyon örülnének, ha most is élne az a kormánypártok által nem elég eredményesnek minősített gazdaságélénkítő terv, amely igen hatékonyan javította versenyképességüket és pi acra jutási feltételeiket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Széchenyiterv számos egyéb programot is tartalmazott. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy ezen beruházások kivitelezését többségében helyi kis- és középvállalkozások végezté k. Így nem mehetünk el természetesen szó nélkül a mellett a tény mellett sem, hogy a Széchenyitervnek milyen számottevő, indirekt gazdaságélénkítő és gazdaságfejlesztő hatása volt. A beszámolóra visszatérve azt önmagában nem kifogásolhatjuk, statisztikail ag korrekt, a 2000. és 2001. évi kormányzati eredményeket hitelesen mutatja be. Csak egy dolog nem érthető: az, hogy mi indokolta ennek a gazdaságpolitikának a leállítását. A Széchenyiterv megszüntetése az elmúlt
