Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - Személyi ügy: - Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1966 biztosítani a gazdálkodóknak; méghozzá olyan módon, hogy ezeknek a kifizetése bíróságon is kikényszeríthető legyen. Nyilvánvalóan erre az önök által előterjesztett határozati javaslat nem alkalmas. Mégis milyen megfontolások vezethettek ennek a határozati javaslatnak a benyújtásához? Szerintem meglehetősen kapkodóan, elég gyenge formában tették meg ezt. A bizottsági ülésen két érdekes érv hangzott el. Az egyik, hogy azért kellett ezt gyorsan benyújtani, m ert ezzel is - úgy remélik - többen fognak az uniós népszavazáson az Unióba való belépés mellett szavazni. Ezzel egyet is lehet érteni, szerintem ez egy helyes elgondolás. Valóban fontos, hogy minél többen, több mint 50 százaléknyian támogassák az Unióba v aló belépésünket. Ha ez ehhez hozzásegít, akkor ám legyen. Még egyszer mondom: egy törvényjavaslat szerintem, amelyet mi nyújtottunk be, többet segített volna. Viszont volt egy másik érdekes felvetés is. Font Sándor képviselőtársam utalt rá, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök úr az Országgyűlés épületében tett ígéretet arra, hogy meg fogják kapni ezt a 30 százalékos kiegészítést a magyar mezőgazdasági termelők. Csak lássuk egyébként, hogy ez óriási nagy pénz: az első évben 85 milliárd forint és az átmeneti időszak alatt pedig nem kevesebb, mint 700 milliárd forint. Az a támogatásmennyiség, amitől pedig elestünk, amiért nem a 100 százalékot, hanem csak a 25 százalékot kaptuk meg, nos az pedig 12001300 milliárd forint. Tehát Medgyessy Péter ezt megígérte. De azt mondta a kormánypárti képviselőtársunk, hogy sajnos az a helyzet, hogy Medgyessy Péternek - ahogy vidéken járt és tapasztalta - már nem hiszik el az emberek az ígéreteit. Ezért kell egy országgyűlési határozati javaslattal Medgyessy Péter szavahihetős égét megerősíteni. Azt gondolom, hogy erre megint alkalmatlan egy országgyűlési határozati javaslat, ahhoz inkább be kellene tartani a különböző ígéreteket, amelyeket korábban tett. Tehát például nem kellett volna megszüntetni a családi gazdaságok kiemelt támogatását, nem szabadott volna, mint ahogy azt ígérte, például a gázárakat már többször is emelni, és most újabb emelés irányába javaslatokat tenni. És sorolhatnám mindazokat a választási ígéreteket, amelyek nem kerültek betartásra. Nézzük meg, hogy mirő l szól az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat! Nem akarok nagyon részletesen végigfutni rajta. Az úgynevezett preambuluma, vagyis bevezető része szerintem egyszerűen dagályos, és ma már ütközik különböző dolgokkal, például az Európai Unió agrá rpolitikai alapelveivel éppúgy, mint az agrártörvényünkkel. Az (1) bekezdés viszont nagyon érdekes. Az (1) bekezdésben a kormány megdicsérteti az Országgyűléssel önmagát, a korábbi kormányokkal együtt, az úgynevezett adósságkonszolidációs programokért. Nem akarok nagyon mélyen belemenni abba, hogy ilyen jellegű előterjesztés talán utoljára az ötvenes években volt Magyarországon, amikor a kormány szükségét érezte annak, hogy az Országgyűléssel magát megdicsértesse. Ráadásul megkérdeztem néhány vidéki gazdálk odót, vajon szerintük ez miért van benne ebben a határozati javaslatban, amikor ennek semmi köze nincs sem a címéhez, sem a célkitűzéseihez. Azt mondták, hogy a kormány biztos valami ravaszságban töri a fejét. Abban töri a fejét, hogy majd különböző adóssá gkonszolidációs programok keretében akarja adni ezt a 30 százalékot. Bizony, ilyen gyanúkat ébreszt egy rossz előterjesztés, ezért úgy vélem, hogy ezt az egyébként határozati javaslatba nem való, a kormány öndicséretéről szóló részt egyszerűbb lenne ebből a határozati javaslatból kivenni. Jön a (2) bekezdés, amely az érdemi résszel foglalkozik. Ebben van ez a bizonyos 30 százalékos kiegészítésről szóló kötelezettség a kormány számára. A szöveg csak azt mondja, hogy forrást kell rá biztosítani, azt nem mondj a, hogy ki is kell fizetni. Ez már önmagában gondot okoz. Másrészt pedig - lássuk be - a szöveg szakmailag is rossz. Hiszen tudjuk, hogy a 30 százalék nem mindig 30 százalék, mert amikor már eléri az Európai Uniótól kapott támogatás a 80, illetve a 90 száz alékot, akkor már csak 20 és 10 százalék. Tehát ez a szöveg így nem is jó. Másrészt pedig Gőgös képviselőtársam téved, amikor azt hiszi - és ezt el is mondta az előbb , hogy ebben az egyszerűsített
