Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - Személyi ügy: - Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - FONT SÁNDOR (MDF):
1957 Ennek következtében van mindaz, ami most a határozati java slatban megjelenik, hiszen megpróbálunk még egy olyan támogatást is eszközölni, amit állítólag sikerként elkönyvelve az Unió megengedett nekünk: a direkt kifizetések 25 százalékos központi, brüsszeli előirányzata mellé 30 százalékos nemzeti kifizetést is h ozzátenni. Bizottsági üléseken is jeleztük a Magyar Demokrata Fórum véleményét, hogy jobb lett volna, ha a szakmai felső vezetés előtte eldönti, hogy ez a 30 százalék a brüsszeli típusú kifizetések tekintetében ugyanolyan módon kerüle felhasználásra, vagy pedig úgynevezett egyszerűsített, tehát szétteríthető pénzkifizetést jelent. Mi nagyon súlyos szakmai hibának tartjuk, hogy ezt először nem tisztázta az agrárfelsővezetés, és ma egy olyan indítványt nyújtottak be a parlament elé, amiből ez nem derül ki. Annak természetesen örülünk, hogy a 30 százalékos összeg megállapítása szerepel benne, hogy ezt a költségvetésnek 2004re valahogyan biztosítani kell. Visszatérve még a csatlakozási feltételek megtárgyalására: bizonybizony nehéz azt jónak mondani, ami ros sz. Ez esetben a lengyelek tárgyalási stratégiája különösen figyelemreméltó, hiszen egy olyan egymilliárd eurós összeget kaptak meg biztos pénzként, amire Magyarországnak pályázni kell. Az első pályázati rendszer, uniós szintű és minősítésű pályázati rends zer a SAPARDpályázat volt, első megközelítésben 40 százaléknyi volt a befogadott pályázatok aránya, és most van a részletes tartalmi vizsgálat, úgyhogy tartok tőle, hogy ez még mintegy felérekétharmadára fog csökkenni. Azaz ez azt jelenti, hogy a felkíná lt pénzek mennyiségének jó, ha a 30 százalékát fel tudja használni a magyar gazdálkodó - de ezt majd meglátjuk, ez egy ténykérdés lesz, hogy milyen sikeres lesz a magyar gazdálkodók pályázati készsége. Viszont mit jelent ez a lengyelek taktikázása alapján? Azt, hogy ők pontosan tudták, hogy egy bizonytalan pénzt egy nagyon biztosra, egymilliárd euróra bővítik fel. Milyen körülmények között? Ha megnézzük Magyarország költségvetési befizetésének és kifizetésének egyenlegét, ez mintegy 270 millió euró, nos, eb ben a tekintetben ez azt jelenti, hogy a lengyelek hároméves magyarországi nettó különbözetet tudtak egyetlenegy döntéssel megszerezni, ha az egymilliárd euróra gondolok. Ebből látható, hogy volt olyan pénzügyi tartalék az Európai Uniónál, amire lehetett v olna pályázni, pontosabban tárgyalási stratégiát felépíteni. Ez nem került szóba; úgy tűnt, hogy a magyar tárgyaló küldöttség valami olyat vár, hogy a lengyelek helyettünk majd kiharcolják mindazt, amit ki lehet. Már akkor örültek és pezsgőztek, amikor a l engyelek még élesen tárgyaltak - ezt a felvételekből láttuk, tehát ezen szintén nem érdemes vitatkozni. (Pásztohy András: Ez nem így van!) Azonban ez a feltétel, hogy 30 százalékot a nemzeti költségvetés is hozzáadhat, nem került elemzésre, hogy mit is je lent ez az ország költségvetésének. Ez nem jelent mást, mint hogy melyik ujjamat harapjam meg. Majd László Csaba pénzügyminiszter urat kellene erről megkérdezni, hogy honnan teremti elő ezt a 85 milliárd forintos összeget, pontosabban úgy is fogalmazhatnék : honnan vonja el a 85 milliárd forintos összeget, ami máshol is biztosan kellene, de ígéretük és reményeink szerint, a többségi akarattal egyezően feltétlenül a magyar mezőgazdaság támogatására kell fordítani, mert ha csak a 25 százalékos támogatottság le nne, az még inkább rontaná a magyar gazdálkodók versenyképességét. Mint már egyik felszólalásomban említettem az osztrák gazdaszövetség elnökének a tapasztalatát, négy éve voltak akkor a tagjai az Európai Uniónak, és négy év alatt 35 százalékkal csökkent a mezőgazdaságból élők száma - négy év alatt, pedig ők százszázalékos támogatással léptek be az Unióba! , és négy év alatt 35 százalékkal növekedett a birtok- és üzemméret. Én azt merem feltételezni, hogy ezen hat év alatt - merthogy a 30 százalékos pótlól agos támogatással hat évig leszünk megkülönböztetett, tehát alacsonyabb támogatottsági szintű versenytársai az Uniónak - ez a rostálódás, a pályát elhagyók számának megnövekedése meg fog történni Magyarországon is. Persze, ebből a határozati javaslatból me ssze nem derül ki, hogy mit kívánunk majd tenni azokkal, akik kénytelenek lesznek befejezni, felhagyni az addigi mezőgazdasági tevékenységükkel.
