Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
1881 A kormány tehát teszi a dolgát, változásmenedzseléssel foglalkozik, és ennek egyenlegeként azt szeretnénk, hogy bővüljön a foglalkoztatás, és minőségi foglalkoztatás legyen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, áll amtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Fodor Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, “Az EUnépszavazás” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR . FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Már csak öt nap van hátra az európai uniós népszavazásig. Igen vagy nem - erről kell döntenünk mindannyiunknak. Számunkra, szabad demokraták számára nem kétséges a válasz: természetesen igen, mint ahogy s ok milliónyi honfitársunknak is igen lesz a válasza meggyőződésem szerint, hiszen olyan régóta álmodtunk már arról, hogy formálisan is az Európai Unió tagjai legyünk, miként a franciák, svédek és hollandok. Ez most be fog következni. De most nem ezekről az érvekről szeretnék önöknek beszélni, amelyek az európai uniós népszavazáson az igen mellett szólnak, hanem azokról a kétségekről, amelyek nagyon sok honfitársunk számára ma is bizonytalanná teszik a választ. Mert nyilván mindannyian tapasztaltuk az ország ot járva, hogy sokan vannak, akiknek kétségeik léteznek még ma is, és én ezekről a kétségekről szeretnék most önöknek beszélni. Mert az a meggyőződésem, hogy azok, akik azt gondolják, hogy nemmel akarnak szavazni az európai uniós népszavazáson, tisztessége s és határozott álláspontot képviselnek, de tévednek. Miért tévednek? Először is: az érvelésük egyik oldala az, hogy azt mondják, Magyarország az Európai Unióba igyekszik, ez helyes, támogatják is ezt az igyekezetet, de nem most kellene csatlakozni és nem ilyen feltételek mellett. (13.40) Azt mondják, hogy majd később, ha eltelik öttíz év, Magyarország alkalmasabb, erősebb lesz arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Versenyképesebbek leszünk, az iparunk és a mezőgazdaságunk jobban állja majd azt a ver senyt, amelyre az Európai Unió óhatatlanul is késztet minket. Nos, képviselőtársaim, szembe kell néznünk azzal, hogy ezekre az érvekre van válasz. Méghozzá az, hogy ha öt vagy tíz év múlva csatlakozunk az Európai Unióhoz, akkor a feltételek még szigorúbbak lesznek a csatlakozáshoz, mint most, még nehezebb feltételek mellett lennénk az Unió tagjai. Azok, akik azt gondolják, hogy majd addig megerősödik a magyar gazdaság vagy mezőgazdaság, miért gondolják ezt? Hiszen a megerősödés egyetlen útja, hogy támogatás t kapunk az Uniótól infrastruktúránk és a mezőgazdaság fejlesztésére. Kívülről nem fogunk tudni olyan erősek lenni, hogy majd lelkesen, boldogan és még erősebben lépjünk be az Unióba. Az érvelők másik gondolatköre az egyértelmű elutasítá st jelenti. Mint ahogy tapasztaltuk is, azt mondják: tagok legyünk, vagy szabadok. Megjegyzem, ez egy szomorú és súlyos visszaélés a magyar költő versével, aki a világszabadságról beszélt, és számára a világszabadság Európa szabadságát is jelentette egyútt al. Nos, képviselőtársaim, akik azt mondják, hogy eleve ne legyünk tagjai az Európai Uniónak, azt gondolom, súlyosan tévednek; az országot kizárnák egy fejlett közösségből. Természetesen ezt az álláspontot is lehet, még akkor is, ha én, mint mondtam, téves nek ítélem meg, tisztességgel és becsülettel képviselni. Mert miről gondolkoznak, akik ilyen módon érvelnek? Azt mondják, hogy kiszolgáltatottak leszünk majd a német, az olasz, a francia iparnak, kiszolgáltatottak leszünk majd az Amerikai Egyesült Államokn ak. Tisztelt képviselőtársaim, szembe kell nézni azzal, hogy a világ ma már kölcsönös függőségekre épül. Német autóval járunk, francia autókon járunk, japán termékeket vásárolunk, amerikai tőke által
