Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 10/2002-2006. ÜB (2002. november 20-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSIHA JUDIT, az ügyrendi bizottság elnöke:
189 amely bűncselekményt valósít meg, legalábbis abban a formában, hogy a képviselő a bűncselekményt nevén nevezhesse. A képviselői beszédjog szaba dsága a parlament szabad működésének elengedhetetlen feltétele. A kormánytöbbség ezt a képviselői szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot korlátozta, amikor állásfoglalását megszavazta. Ez a döntés azáltal, hogy megtiltja a visszaélések nevén nevezését , magának a parlamenti demokráciának is a korlátozását jelenti. Fel kell tennünk a kérdést: milyen érdek, milyen motívum vezette a kormánypártokat, amikor úgy döntöttek, hogy azokra az országgyűlési képviselőkre, akik a visszásságokat nevükön akarják nevez ni, szájkosarat tesznek? Akármi is vezette a kormánypártok képviselőit, látnunk kell, hogy a demokrácia működési formáinak, a szabadságjogoknak a korlátozása területén nem elszigetelt jelenséggel állunk szemben. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti tö bbség veszélyes útra lépne, ha a parlamenti demokrácia eme korlátozását most szentesítené. Kérem, hogy álljanak meg ezen az úton, amíg még nem késő. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Sz intén ötperces időkeretben megadom a szót Csiha Juditnak, az ügyrendi bizottság elnökének, aki a bizottság állásfoglalását és annak indokait ismerteti. DR. CSIHA JUDIT , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő társaim! Az a vita, ami most a parlament napirendjén van, néhány évvel ezelőtt keletkezett egy olyan konkrét eset kapcsán, amikor egyik képviselőtársunk a tisztelt Házban hazaárulózott. Ennek kapcsán született az az általános érvényű állásfoglalás, amelyet az ügyrendi bizottság most hatályon kívül helyezett. Az állásfoglalást magát nem ismertetem, hiszen az ismertetése megtörtént; arról számolnék most be, hogy a bizottság milyen indokok alapján foglalta el azt az álláspontot, amivel most a Fidesz képviselőc soportja vitába szállt. Az ügyrendi bizottság az ülésén többségi szavazással helyezte hatályon kívül az inkriminált 31. állásfoglalást, azért, mert házszabályellenes, és azért, mert törvénybe ütközik. (15.20) Házszabályellenes azért, mert a Házszabály 54. § (2) bekezdése szerint azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, az elnök rendre utasítja - nem feltételes módban: kijelentő módban és kötelező erővel. Ugyanakk or a képviselői jogállásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése szerint a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre a leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra, a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére. A képviselői szólásszabadság tehát nem azt jelenti, hogy a képviselő a felszólalása során másik képviselőt kö vetkezmények nélkül sértő, esetleg a becsület csorbítására alkalmas jelzővel illethet, és ezért az elnök nem utasíthatná rendre, mert az ilyen megnyilvánulás házszabályszerű. A vitában a többség úgy látta, hogy az ezzel az állásfoglalással megnyitott út ne m járható, házszabályellenes tehát, ha a házelnök az ilyen felszólalást, az ilyen mondatokat engedélyezi, és nem utasítja rendre a Házszabály már idézett 54. §a ellen vétő képviselőt. A vita másik oldalán érvelők véleménye szerint, mint ahogy itt is hallo ttuk, az állásfoglalás hatályon kívül helyezése a képviselői véleménynyilvánításhoz való jogot sérti.
