Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1879 feladatnak számít - ebből a szempontból sajnálom, hogy az illetékes tárca vezetője nincs most jelen a parlamentben. Ti sztelt Ház! Ha egyetértünk abban, hogy a munkanélküliség csökkentése a kormány, a parlamenti pártok szerint is fontos ügy, akkor nem hagyhatjuk szó nélkül azokat az aggasztó jeleket, amelyek az elmúlt hónapokban a munkanélküliség tekintetében kialakultak. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a munkanélküliek száma 267 ezer volt, ami 6,4 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Ez azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőttihez képest 0,7 százalékkal magasabb, azaz 35 ezer emberrel többn ek nincs az országban munkája, mint egy évvel korábban. Különösen aggasztó jelenség, hogy a már korábban bejelentett gyárbezárások, leépítések mellett - ilyen volt a Videoton veszprémi és enyingi gyárának ezerfős elbocsátása, a fehérvári IBM 3700 főt érint ő gyárbezárása, a bonyhádi Salamander 900 dolgozót érintő elbocsátása, vagy ami éppen most kétséges, a Diósgyőri Acélművek 1500 dolgozójának a további sorsa, szóval, aggasztó, hogy ezek mellett - az állami tulajdonban lévő vállalatoknál és a közszférában i s megindultak az elbocsátások. (13.30) Az agrártárcához tartozó Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaságnál 350 főt fognak elbocsátani, a Magyar Postára vonatkozóan pedig a pénzügyminiszter jelentette be, hogy 1500 dolgozót kívánnak ebben az esztendőben elb ocsátani. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokkal komolyabb dologról van szó annál, mint hogy a munkanélküliség ügye pusztán a parlamenti viták egyik terepe legyen. Nem hisszük, hogy ezért minden felelősség a kormányt terheli, mint ahogy ugyanígy félrevezető azt állítani, hogy a munkanélküliség növekedése mögött kizárólag a világgazdasági tendenciák és folyamatok vannak, a helyzet ennél bonyolultabb. De az igenis aggasztó jelenség, hogy a kormányzati magatartás - úgy érezzük - nem mindig a probléma megoldására ko ncentrál. Egyrészt tapasztalhatjuk, hogy a foglalkoztatási mutatók értelmezése és megváltoztatása sokkal nagyobb súlyú a kormány számára, mint magának a folyamatnak a kezelése. A módszertani számítások összekeverése, a számok eltérő értelmezése, egyfajta v isszafelé mutogatás tapasztalható. Sokszor elmondtuk már, hogy a KSH adatai szerint '98 és 2002 között 8,7 százalékról 5,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, és egy átmeneti emelkedést kivéve - ez éppen 2001 szeptembere, a terrortámadás után volt - egy tartós csökkenő tendencia érvényesült az elmúlt négy esztendőben. De ennek most nincs jelentősége, hiszen a problémát kívánjuk kezelni, és nem a múlttal kívánunk foglalkozni. Az már azonban igenis fontos, hogy közel egy év után még mindig inkább tervekről hallunk és nem működő, konkrét programokról. Szép elképzelés, hogy a Magyarországot elhagyó multinacionális cégek - amelyek alacsony képzettségű embereket foglalkoztattak - helyére bejövő, magasan képzetteket alkalmazó, hightech technológiát megvalósító befektetők fogják a munkanélküliséget csökkenteni. Ez azonban nem megoldás a 4045 év fölötti, alacsony képzettségű munkanélküliek számára, ez nem fogja a problémát alapjaiban kezelni. Ezért különösen fontos, és veszélyesnek tartjuk, hogy a Széchenyiterv megszüntetésével megszűntek a feldolgozóiparból a kis- és középvállalkozások felé munkanélkülieket átirányító programok. Azt kérjük a kormánytól, hogy legyen szíves és dolgozzon ezeken a programokon. A 2003as költségvetésben erre nem találtunk pénzt, és t udjuk jól, hogy az időarányos helyett már 33 százalék az államháztartás hiánya, de ha a problémával nem kezdünk el foglalkozni most, akkor egymásfél év múlva egy sokkal súlyosabb és sokkal veszélyesebb munkanélküliségemelkedésről vitatkozhatunk majd itt a parlamentben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
