Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1849 működése nem volt átlátható; olyan külföldi forrásbevonás jellemezte működését, amely keresz tezte a költségvetés adósságmenedzsmentjét, költségvetési funkciókat látott el; költségvetési feladatokat rótt a Magyar Fejlesztési Bankra, számos olyan elemet, amelyeknél teljesen egyértelmű, hogy egyébként minisztériumi keretben, költségvetési intézményi szervezetben kellett volna megmondani; s utoljára még egyszer hangsúlyozni kell, hogy nem volt átlátható a működése. Ez különösen elmondható egyes hitelezési tranzakcióknál, illetve abban az új fejleményben, hogy a Magyar Fejlesztési Bank privatizációs tr anzakciókban vett részt, ahol nem érvényesültek a privatizációs törvénynek azok a garanciális szabályai, amelyek az átláthatóságot kellett volna hogy biztosítsák. A törvénymódosítás mellett a kormány határozatot hozott az MFB befektetési portfóliójának rac ionalizálásához szükséges egyes stratégiai döntésekről, amelyek alapján az MFB által birtokolt részesedéseket az ÁPV Rt. fogja a későbbiekben értékesíteni. El kell mondjam, hogy a tavaly decemberben jóváhagyott költségvetési törvényben a Magyar Fejlesztési Bank tekintetében az Országgyűlésnek százmilliárdos nagyságrendben kellett a Magyar Fejlesztési Bankot konszolidálnia, a veszteségeit ellentételeznie. Azok a működési hibák, amelyekre korábban utaltam, nagyon sokba kerültek a magyar adófizetőknek, és ezt a százmilliárd fölötti összeget kell a későbbiekben majd a költségvetésnek finanszíroznia. Az elmúlt hónapokban megtörtént a Magyar Fejlesztési Bank átstrukturálása, portfóliójának a korábbi években keletkezett veszteségektől való megtisztítása, valamint a z új középtávú stratégiájára vonatkozó irányelvek meghatározása. A törvényjavaslat kidolgozásakor megvizsgáltuk az MFB működésének tapasztalatait, pénzügyi helyzetét, a magyar gazdaságban és a bankszférában elfoglalt helyét, a gazdaságfejlesztés szükséglet ei által támasztott elvárásokat, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásból származó feladatokra. Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során két állami pénzintézetnél, hitelintézetnél, a Magyar ExportImport Banknál és a Magyar Fejlesztési Ba nknál értük el azt, hogy ez a két intézmény úgynevezett kivételi listára került, és ezáltal speciális feladatainak megfelelően speciális szabályokra van lehetőség a törvényjavaslat, illetve a törvények elfogadásakor. Amint ez a törvényjavaslatból is kitűni k, a 2001. évi XX. törvény javasolt módosításának elfogadása tovább erősíti ennek a kivételi listának a megalapozottságát. (12.40) Az MFBnek az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként, elsősorban a gazdaság versenyképességét javító, a vá llalkozások környezetét kedvezőbbé tevő infrastrukturális fejlesztésekben, ezáltal a regionális különbségek mérséklésében, illetve a hazai, elsősorban a fejlődőképes, regionális szerepvállalásra is képessé tehető vállalkozások közép- és hosszú lejáratú hit elfinanszírozásában és fejlesztési tőkével történő ellátásában kell részt vennie, továbbá a kereskedelmi bankokkal együttműködve refinanszírozási konstrukciókat kell kialakítania. A Magyar Fejlesztési Banknak különösen fontos szerepe lesz az Európaterv me gvalósításában. Ennek során 150 milliárd forintos technológiai felzárkóztatási hitelprogramot indított, amelyből 40 milliárd forint a kisvállalkozások kedvezményes hitelezésére szolgál, a tőkehiánnyal küzdő vállalatok számára 40 milliárd forint összegű tők epótló hitelprogrammal nyújthat segítséget, és a Corvinus Rt. alaptőkéjének 10 milliárd forintra történő felemelésével támogathatja a határainkon túlra is terjeszkedni kívánó magyar vállalkozókat. Ahhoz, hogy az MFB sajátos banki eszközökkel a lehető leger edményesebben járuljon hozzá az állam gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a hatályos szabályozásban foglaltakhoz képest szűkebben, pontosabban és világosabban kell meghatározni a feladatait, illetve az ezek végrehajtása érdek ében végezhető tevékenységeket. A hazai kis- és középvállalkozások tőkehiánya miatt igen nagy szükség van a hitelfinanszírozás mellett a tőkefinanszírozásra is. A törvényjavaslat szerint az MFB legfeljebb 49 százalék mértékig
