Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár:
1847 megszervezésére vonatkozó rész, és támogatandó, hogy a tanulószerződéssel történő tanulóképzés juttatásait a korábbiakhoz képest a törvénymódosítás továbbfejleszti. Az előterjesztés a kormányprogramban megfogalmazottakkal szinkronban van. Egy k orszerűbb, az európai normáknak megfelelő, a szakképzés szereplőinek az eddigieknél jobb kapcsolatrendszerén alapuló, és a kor színvonalán álló hatékony szakképzést kíván elősegíteni, ennek a jogi feltételeit kívánja megteremteni. Ezért az előttünk lévő el őterjesztést elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az államtitkár ura t, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Megadom a szót. (12.30) DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Képviselő Urak! Mindenekelőtt köszönöm szépen a képviselő asszonyok, képviselő urak, a bizottságok előadói, a vezérszónokok véleményét, és őszintén örülök, hogy a bizottságok mindegyike vitára alkalmasnak ítélte az előterjesztést. Külön örömömre szolgál, hogy az oktatási és tudományos bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül, illetve, hogy minden egyéb bizottság is ellenszavazat nélkül fejezte ki pártoló véleményét. Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a magyar oktatási rendszer jelenleg legrosszabb állapotban levő egysége a szakképzés, miközben a gazd aságitársadalmi fontossága elsődleges és megkérdőjelezhetetlen. Hazánk mindig is ismert volt és elismert volt képzett és hozzáértő szakmunkásairól, ugyanakkor őszintén el kell mondanunk, hogy az elmúlt évtized gyors gazdasági átalakulását, a valós igényvá ltozást a szakképzés nem tudta követni. Különösen nagy gondot jelentett a gyakorlati képzés helye és szerepe, a tényleges gyakorlati tudás megszerzése. Hasonlóképpen szükséges és áttekintendő problémakör a szakmajegyzék korszerűsítése. Meghatározóan fontos nak tartom, hogy a szükséges változtatás alapirányával egyetértenek a kormánypártok és a nagyobbik ellenzéki párt is. Érdeklődéssel figyeltem az MDF kritikus véleményét, és remélem, hogy megteremtjük azokat a peremfeltételeket, amelyek mentén lehetővé váli k az MDF számára is a törvénymódosítás elfogadása. Úgy gondolom, ez az egyetértés abban is kifejeződött, még pontosabban annak eredménye, hogy az előkészítő munka során jelentős és részletekbe menő szakmai és szakmapolitikai egyeztetés folyt. Tisztelt Hölg yeim és Uraim! Alapvető cél a gazdaság és a szakképzés kapcsolatának lényegesen szorosabbra vonása, hiszen az oktatás nem önmagáért való, hanem a munkaerőpiacon versenyképes, elhelyezkedni tudó szakemberek képzése a tényleges feladat. Kétségbe vonhatatlan, hogy az elmúlt években a gazdasági élet legkülönbözőbb szereplői, a multinacionális nagyvállalatoktól a kisvállalkozóig nemcsak hogy kritizálták, hanem immár tarthatatlannak ítélték azt a helyzetet, amely a szakképzést, ezen belül a gyakorlati képzés felt ételeit jellemezte. Tudom, hogy ezek kemény mondatok, mégis azt gondolom, hogy ez tükrözi a valóságot. Ezért különösen fontos, hogy a törvénymódosításban szereplő irány és javaslat széles körű egyeztetéssel, illetve egyetértéssel bír. Külön kiemelendőnek t artom a többek által is hangoztatott egység és szinkron megteremtésének célját - tudniillik, hogy az iskolarendszerű szakképzés, a továbbképzés, az átképzés és a felnőttképzés között ez a bizonyos szinkron, összhang létrejöjjön , és úgy gondolom, a jelen törvénymódosítás ennek kellő alapját megteremti. Figyelemmel fogjuk tanulmányozni a képviselők által benyújtott módosító indítványokat - erre ígéretet teszek , és a tárca nyitott minden jobbító javaslatra.
