Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PICHLER IMRE (MDF):
1836 Tehát ez egyáltalán nem így van, de mondhatok még másik példát is, amivel szintén nem értek egyet. Azt mondja, hogy a második szakképzés tulajdonképpen ezzel a törvénymódosítással eléri a célját, és a második szakképzés ingyenes lesz - edd ig is ingyenes volt a második szakképzés, nem kellett ezért külön fizetni a szülőnek. Talán célszerűbb lenne az esélyegyenlőség jegyében a hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek részére a harmadik szakma megszerzését is ingyenessé tenni, vagy élethosszig tartó képzést biztosítani, különösen a testi és lelki fogyatékkal élő honfitársaink számára. S akkor most konkrétan rátérnék a hozzászólásomra. Lezsák Sándor képviselőtársam elmondta a Magyar Demokrata Fórum álláspontját - jómagam is ehhez tartom magam. ( 11.40) A szakképzési törvény megváltoztatásának az a célja, hogy segítsük, járuljunk hozzá ahhoz, hogy a szakképzések európai színvonalú és elismerésű, rugalmas és differenciált rendszere legyen kialakítható. Nagyon fontosnak tartom a szakképzési törvénybe n a szociális partnerek szerepének növelését, hiszen az is az Európai Unió ajánlásaihoz kapcsolódik, valamint a gazdaság szereplőinek a gyakorlati képzésben való részvételét is. Fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat összhangot kíván teremteni a képzési jegyzék, valamint a munkaerőpiaci igények, követelmények tartalma között. Az elmúlt hetekben, napokban több újságcikkben is megjelent a szakképzés minősítése. Sági József képviselőtársam már az előbb utalt rá, és én szintén olvastam, de a Népszabadságban, méghozzá a február 21ei számban, hogy drámainak, rossznak tartja a magyarországi szakmunkáskínálatot a NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legújabb felmérése. A külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége ugyan még mindig elégedett sajá t gazdasági helyzetével, de beruházási hajlandóságuk soha nem volt még annyira alacsony, mint napjainkban - állapítja meg a tanulmány. A befektetés visszafogásának főbb okai között a szerzők megemlítik a szakképzett munkaerő hiányát, a fizetések gyors emel kedését és a magas járulékos bérköltségeket. Különösen a szakmai képzést marasztalja el, amely a kamara szakértői szerint nem felel meg a vállalatok igényének. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom a gyakorlati képzést ösztönző támogatá si rendszer kidolgozását és fokozatos bevezetését. A törvényjavaslatnál lényegesnek tartom a tanulószerződés intézményét. Felmerült az a probléma, hogy iskolai tanműhely legyen, vagy a tanműhely a gazdálkodó szervezetnél kerüljön elhelyezésre. A kilencvene s évek elején, amikor a nagyipar összeomlott, az iskolai tanműhelyek fejlesztése került előtérbe. Ebből a törvénytervezetből azt a következtetést tudom levonni, hogy a tanműhely ott legyen, ahol jobb feltételeket tudnak biztosítani. A '93ban alkotott szak képzési törvény 48. §a kimondja, hogy a tanulót a gyakorlati képzéssel összefüggésben külön jogszabály rendelkezései szerint kedvezményes étkeztetés, egyéni védőfelszerelés, védőruha, munkaruha, tisztálkodási eszköz, útiköltségtérítés, ezenkívül a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra pénzbeli juttatás illeti meg - tehát a törvény által előírt módon. A nyári szünettel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy valamennyi tanuló számára az oktatási szünetről a közoktatási törvény 52. §a rendelkezik, így a szak képzési iskolában is legalább 30 összefüggő napból álló nyári szünet illeti meg a tanulót. Egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni a tanműhelyekre. A törvény az iskolai vagy vállalati tanműhelyek ellenőrzése szempontjából egy olyan lépést kellene hogy t egyen, hogy a központi program kötelező tartalmi elemként feltünteti a tanműhelyek felszerelését és eszközjegyzékét. Ezt jómagam is csak helyeselni tudom, hiszen ez eddig nem volt előírva a törvény által, de ennek a forrását a jövő évi költségvetésben okve tlenül tervezni kellene. Ez lehet az a dokumentum, hogy akik ellenőrzik - gondolok itt a kamarákra - majd a tanműhelyek felszereltségét, tulajdonképpen nyomon tudják követni, hogy az a bizonyos tanműhely miként rendelkezik az előírt feltételekkel. Bizottsá gi ülésen is elhangzott, hogy hároméves előkészítő munka előzte meg ezt a törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy a három év tapasztalatai és a három év vitái jelentek meg a
