Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
1812 az említett törvények közötti kívánatos koherenciát, jóllehet a közoktatási és a f elsőoktatási törvényt módosító javaslatokat a kormány még nem nyújtotta be a parlament számára. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a szakképzési törvény hatályát, a szakképzést folytató intézmények körét, a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmi eleme it, a szakmai vizsgáztatást, a szakképzés irányítására, továbbá a gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó néhány rendelkezést módosítja. A törvényjavaslat a törvény hatályának olyan értelmű kiterjesztését tartalmazza, hogy legyen összhangban a közoktatási , a felsőoktatási és a felnőttképzési törvény előírásaival. A módosítani javasolt rendelkezések egyértelművé teszik, hogy milyen módon kapcsolódnak össze az említett törvények. A törvényjavaslat összhangot kíván teremteni a szakmai jegyzék, valamint a munk aerőpiaci igények alapján gyakrabban változó információkat is tartalmazó szakmai és vizsgakövetelmény tartalma között; a lehetséges mértékig csökkenti a párhuzamos szabályozást. Felhatalmazást kap az oktatá si miniszter, hogy a szakmai struktúra folyamatos fejlesztésére és korszerűsítésére szakmacsoportonként bizottságokat hozzon létre és működtesse azokat. A 21 bizottság munkájában részt vesznek az iskolafenntartók, a szakképzést végzők, a gazdasági szakképe sítésért felelős minisztériumok képviselői. A törvényjavaslat megteremti annak garanciáit is, hogy a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kidolgozása során egységes alapelvek és formai követelmények érvényesüljenek, meghatározza a szakmai és vizs gakövetelmény kötelező tartalmi elemeit. A törvényjavaslat záró rendelkezése pedig arra kötelezi a szakképesítésért felelős minisztereket, hogy a törvény hatálybalépését követő két éven belül vizsgálják felül az ágazatukba tartozó szakképesítések szakmai é s vizsgakövetelményeit, és a szükséges módosításokat végezzék el. A törvényjavaslat új eleme a szintvizsga bevezetése. A szakmai vizsgakövetelményekben kell meghatározni azt, hogy a szakképesítés alapképzési szakaszának lezárásakor szervezhető gyakorlati s zintvizsga. A szintvizsga annak mérésére szolgál, hogy a tanuló elsajátítottae azokat a kompetenciákat, amelyek a gyakorlati képzés további részében folyó irányított munkavégzéshez szükségesek. Ennek elsősorban a gazdasághoz szorosabban kötődő gyakorlatig ényes szakképesítéseknél van jelentősége. A törvényjavaslat felhatalmazást ad arra, hogy azokban a szakképesítésekben, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött közigazgatási megállapodás alapján az Országos Gazdasági Kamara dolgozza ki a s zakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara szervezze. A szakmai vizsgára vonatkozó módosítás meghatározza az egyes szakképzést folytató intézményeknek a törvényi felhatalmazáson nyugvó, alanyi jogú vizsgaszervezési jogosítványát, azzal a megkötéssel, hogy a szakmai vizsga szervezésének lehetőségéről megfelelő feltételek mellett - például intézményfüggetlen vizsgaközpontok létrejötte esetén - a szakmai vizsgaszabályzat eltérően is rendelkezhet. Ezt a szakmai vizsgasza bályzat módosítása során kell majd érvényesíteni. Szakmai vizsgát egyébként a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet. További új eleme a törvényjavaslatnak, hogy a szakmai vizsgabizottság döntésével kapcsolatban megtere mti a jogorvoslat lehetőségét a szakképzés egészére kiterjedően. A szakképzés felső szintű irányítására vonatkozó javaslattal megszűnik a szakképesítésért felelős miniszterek között jelenleg meglévő különbség. A szaktárcák rendelkeznek ugyanis a legtöbb in formációval az ágazatukba tartozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei és tartalmi meghatározásához. A szakképzés irányítása témakörhöz tartozik a gazdasági kamarák szakképzéssel kapcsolatos feladatainak szabályozása is. A törvényjavaslat ezt a kér dést a gazdasági kamarákról szóló új törvény előírásaival összhangban oly módon szabályozza, hogy a gazdasági kamaráknak a szakképzésben való közreműködésük során együtt kell működniük az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel.
