Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1746 Energia Hivatal korszerűsítése címén el kívánja törölni a hivatal elnökének határozott időre, hat évre szóló kinevezését, és azt határozatl an időre kívánja módosítani. Ez azt jelentené, hogy a MEH vezetője politikai okokból tulajdonképpen bármikor eltávolítható lenne posztjáról, ami számomra elfogadhatatlan. Külön érdekesség, hogy a törvényjavaslatban előterjesztett bányatörvénymódosítás a M agyar Bányászati Hivatal vezetőjét továbbra is elnöki pozícióban hagyja. Itt tehát nem tartja alkalmazandónak az előbb említett közigazgatáskorszerűsítés megfontolásait. Mindannyian tudjuk, hogy a meghatározott időre szóló megbízatás a hivatal irányításán ak politikától függetlenített stabilitása érdekében szükséges. Mivel a kormány javarészt az európai uniós irányelvre való hivatkozással készítette el ezen törvényjavaslatot, úgy gondolom, hogy abban semmi helye egy ilyen visszalépésnek, hiszen ez élesen el térne az európai szabályozástól. Ha már az európai uniós gyakorlatról beszéltem, hadd említsem meg az árhatósági jogkör gyakorlására és az árképzés módjára vonatkozó szabályozást, ami távolról sem felel meg az Európa Tanács irányelvében lefektetett, az ára k átláthatóságára vonatkozó követelményeknek. Ráadásul a szóban forgó 98/30. számú irányelv kimondja, hogy le kell fektetni a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos szabályokat, amit a benyújtott törvényjavaslat meg sem említ, így természetesen nem is ren delkezik róla. Hiába nincs meg a szerepe Magyarországon a cseppfolyósított földgáznak, ez az irányelv átvétele szempontjából annak tartalmi csonkítását jelenti. A törvényjavaslatból ezzel párhuzamosan viszont indokoltnak vélem kivenni a propánbután gázok témakörét, ugyanis ezt a bányászatról szóló törvény módosításában lenne célszerű megoldani, ebbe a törvényjavaslatba csak a szabályozás minőségének rontása árán lehet beilleszteni. A törvényjavaslatnak csupán néhány hibáját emeltem ki a teljesség igénye né lkül. Szeretnék még néhány szót szólni a törvényjavaslat hiányosságairól. Alapvető feladata lenne megoldani az ellátás biztonságát, különösen egy ilyen szempontból nyitott, a földgáz tekintetében pedig importfüggő ország esetében, mint Magyarország. Európa nyugati részén átlagosnak számít 3040 százalékos tartalék képzése. Ezt mikor szándékozik a tárca megoldani? És ami talán ugyanilyen fontos: milyen forrásból? Hiába tartalmazza a javaslat a vezetékek és a föld alatti gáztározók fejlesztési irányelveit, ha nem rendel hozzájuk anyagi forrásokat. Kérdezem: hol van az ellátás biztonságának pénzügyi fedezete? Tisztelt Képviselőtársaim! Hallhattuk már, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint a törvényi szabályozás a világpiaci gázárakat úgy érvényesítené a hazai árakban, hogy a lakossági szektorban elviselhető legyen a drágulás. A lakosságnak kompenzációt kívánnak nyújtani 2007ig, fokozatosan csökkenő mértékben. Ennek alapja a hazai kitermelésű földgáz - ami a teljes felhasználás mintegy negyedét jelenti - és az import árkülönbsége lesz. Ez mind szép és jó, csakhogy kormányzati szinten már nem ildomos ezt a “majd lesz valahogy” politikát folytatni. Hol van egy hatásvizsgálat, egy társadalmigazdasági hatásokat számszerűen is leíró tanulmány, amelyre alapo zni lehetne bármilyen kijelentést? A lakosságot kompenzálni fogjuk, állítják. Mennyi lesz a kompenzáció? Kik kapják pontosan? Hogyan jutnak hozzá? Mi lesz ennek a pénzügyi forrása? Fedezik a tervezett források a várható kiadásokat? Mihamarabb szeretnék választ kapni ezekre az égető kérdésekre, mert a magyar lakosság egy részét igencsak érzékenyen érinti ez a folyamat, és joguk van tudni, hogy pontosan mi vár rájuk. Le kell szögeznem, hogy ez egy fontos törvény, és mindenképpen szüksé g van rá az EUcsatlakozásunk érdekében. Azonban a kivitelezése sajnos rengeteg kivetnivalót hagy maga után, ráadásul életbe léptetése még messze nem elégséges, ugyanis azt számtalan végrehajtási rendeletnek kell követnie, kereskedelmi szabályzatra is szük ség van, és idő kell a piaci szereplőknek a felkészülésre. Eléggé kétséges tehát, hogy Magyarország készen foge állni 2004 júliusára a gázpiac megnyitására. A törvényjavaslat még kerettörvényként sem elfogadható, mert a rengeteg szabályozatlan rész nagyfo kú bizonytalanságot okoz, amely veszélyezteti a tényleges liberalizációt.
