Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
1743 következetesen kifogásolt passzusokat, hiszen az eredeti indoklás szerint az új rendelkezések a korábbinál nagyobb intézményi és személyi függetlenséget biztosítanak a hivatal számára. Ehhez képest valaki a kabinettől a parlamentig vezető úton kihúzta az elnököt és beírta a főigazgatót, és kihúzta a kinevezésre vonatkozó hat évet. Én azt hiszem, a szándékot értjük, ugyanakkor egyet kell értenem - úgy hiszem, az ellenzék iránti szimpátiával nem igazán vádolható - Voszka Évával, aki valamikor a múlt héten azt írta, hogy az intézmények fontosabbak a személyeknél, s annak a m eggyőződésének adott hangot, hogy csak független hatóságok képesek ellenállni akár a rövid távú politikai érdekeknek, akár az e területen különösen erős vállalati érdekérvényesítésnek. (Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezt az álláspontot támasztja alá az Európai Közösség Bizottsága által Brüsszelben 2001ben hozott több állásfoglalás is, amely szerint ezen a területen a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságokat kötelesek létrehozni. Ezeknek az energiaipari érdekektő l teljesen függetlennek kell lenniük, következésképpen minden olyan törekvés, amely az ezeknek a kritériumoknak jelenleg megfelelő Magyar Energia Hivatalt gyengítik és egy alárendelt szerep felé tolják, nem felel meg sem az ország érdekeinek, sem az Unió e lvárásainak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Köszöntöm képviselőtársaimat, átveszem az ülés vezetését. Megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. LATORCA I JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallhattuk a vita során, és olvashattuk az általános indoklásban is, hogy a földgázellátásról szóló törvényjavaslatot elsősorban az uniós követelmények határozták meg. Nagyon sok minde nt hallhattunk, hogy az Unióban milyen változások mennek végbe, mik várhatók rövid távon, bár az utóbbi információk szerint pont ezen a téren bizonyos visszafogásra is sor került, azonban úgy gondolom, hogy mégsem kérdőjelezhető meg, hogy az Európai Unió h osszú távú terve az egységes európai energiapiac kialakítása. Erről nagyon sok mindent hallhattunk, de azt hiszem, nagyon jó lett volna, ha a törvényhez kapcsolódóan ezeket a legfontosabb dolgokat mellékelték volna az előterjesztők, mert sok minden tisztáz ására sor kerülhetett volna, és láthattuk volna abból azokat a társadalmi igényeket is, amelyek az Európai Unióban természetesek, az Unió sajátosságaiból fakadnak, hogy igenis elismerik, hogy szükség van a piac korlátozására, igenis elismerik, hogy szükség van szociális biztonságra, hisz az Unió sajátja, mert ebből indult ki. Ezen bizonyos egységes európai energiapiac kialakításának a lépcsői a következők: a nemzeti piacok fokozatos megnyitása a verseny számára, majd a nemzeti piacok egységesítése. Az érint ett piaci szereplők, látva a versenypiac elkerülhetetlenségét, nagyon sok esetben igyekeztek előremenekülni, így a nemzeti piacok megnyitása az Európai Unió legtöbb tagországában már megtörtént. Ezen felbuzdulva született meg az a törekvés, hogy felgyorsít sák a gázpiac nyitását, és a kitűzött határidő, 2005 előtt már létrehozzák az egységes európai gázpiacot, melynek a legfontosabb feladatai a következőkben foglalhatók össze, mert hiszen valamit valaminek az érdekében csinálnak. Gondolom, ezt tudjuk, de nem árt, ha még egyszer sorba szedjük. (19.00) Meg kell oldani ésszerű technikai és pénzügyi feltételek mellett a nagy távolságú energiaszállításokat, a biztos tranzitálást. A versenypiac jellegéből adódóan lényeges kérdés, hogyan vehetők rá a befektetők új hálózati és termelői kapacitások létesítésére, versenypiaci körülmények között.
