Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - Dr. Mézes Éva (SZDSZ) - “Hullámzó Balaton helyén?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1717 A partvonallal kapcsolatban felmerült egy igen régóta húzódó, immáron krónikusnak mondható probléma. A vízparti telkek tulajdonosai ugyanis gyakran jóval a birtokuk határán túl lévő területeket is sajátjai kként használnak. Előszeretettel építenek ide stégeket, bejárókat, csónakkikötőket családi használatra, sőt az elvileg védelemre szoruló nádasokba ösvényeket vágnak, és a vízben is kiirtják a nádtöveket. Égető szükség lenne hát a helyzet felszámolására, ug yanis ha ez így folytatódik, az egyik legfontosabb természeti kincsünk az évek múltán zsebkendőnyi méretűre zsugorodhat. Arról nem is beszélve, hogy a nádasok és élőviláguk megóvása érdekében is mihamarabb megoldást kellene találni a helyzetre. A 2000ben hatályba lépett Balatontörvény egy partvonalszabályozási és egy rehabilitációs terv elkészítését írja elő. Az előbbivel 2002 végéig kellett elkészülni, az utóbbi határideje 2003. március 31. Kérdés, hogy a rehabilitációs terv kínále valamilyen elfogadha tó megoldást. A partvonalszabályozási és rehabilitációs terv megvalósulása esetén rendeződhet az illegális partfeltöltések kérdése, azonban a magántulajdonosok hasonló akcióit a továbbiakban is meg kell akadályozni, mert nemcsak az államnak okoznak ezzel tetemes költségeket, de kárt tesznek hazánk egyik legnagyobb természeti kincsében is. Hogyan vihetnénk hát értékeinket az Európai Unióba, ha magunk pusztítjuk őket? Mindezek alapján a következő kérdéseket szeretném feltenni az államtitkár úrnak: mit tesz a minisztérium annak megakadályozására, hogy magántulajdonosok a továbbiakban is a közvagyont sajátítsák ki? Ha sikerül néhány kisajátító kilétére fényt deríteni, számíthatnake felelősségre vonásra? Várom válaszát. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen. A kérdésre Kis Zoltán környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Emlékszem, amiko r 2000ben ez a Ház tárgyalta az úgynevezett Balatontörvényt, a balatoni területrendezési szabályzatot, és hogy mennyi érdekcsoport mozdult meg akkor pró és kontra; az egyik a Balaton és a környezet védelme érdekében, a másik a már úgynevezett szerzett jo gok megtartásáért, illetve bizonyos elnézőbb szabályozás megalkotásáért. Ez mutatja, hogy ez a kérdés bizony érdekek mentén is kezelendő, nem pusztán csak szabályozás kérdése. Ezért a végrehajtásra és a konzekvens, a törvénynek megfelelő rehabilitációs ter v kikényszerítésére bizony nemcsak társadalmi, hanem politikai igény is van, és legyen bármilyen érdekellentét is a másik oldalról, ezt végre kell hajtani. Az elmúlt időszakban mintegy 45 esetben került arra sor, hogy a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szabálysértési határozata alapján visszabontatta az illegálisan épült, illetve betöltött részeket. Bizony sajnos, ezt államköltségen kellett megtennie, mert sok esetben maga a létesítmény tulajdonosa vagy annak építője sem volt ismert. Amit ön kért, a part vonalszabályozási terv elkészült, át lett adva a VÁTInak, amely még ebben a félévben, júniusig elkészíti a rehabilitációs tervet, amelyet köteles lesz mind a 43 önkormányzat beépíteni a saját területrendezési tervébe, és ez alapján a Középdunántúli Vízü gyi Igazgatóság a területrendezési tervnek érvényt szerez. Tehát várható, hogy itt a második félévben tömeges visszabontásokra, tömeges Balatonrehabilitációs programokra, úgynevezett “szerzett jogok” csorbítására fog sor kerülni, még akkor is, ha ez egyes eknek nem tetszik, és azt gondolják, hogy ebben az országban - mivel ők, mondjuk, egy másik kaszt tagjai - mindent megtehetnek. Köszönöm szépen.