Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
1644 a fejlesztéshez szükséges forrásokat. A jelenlegi árképzés ezt nem tartalmazza. Úgy érzem, elérkezett az ideje annak, hogy az elmúlt évek gázberuházásait górcső alá vegyük. Az elmúlt években két törvény keretében önkormányzatok százai kaptak gázközművagyon privatizációjából eredő visszatérítést. Lakossági, önkormányzati, régebben tanácsi, vállalkozói befizetésekből létrejött közműhálózatokat az állam eladta, ezért a bevétel jelentős ré sze az önkormányzatoknak visszajárt. De mi történt azóta? Gyakorlatilag ugyanolyan konstrukcióban folynak a gázberuházások, mint öt, tíz vagy tizenöt éve. Az önkormányzatok begyűjtik a hálózatfejlesztési hozzájárulást a lakosságtól, vállalkozóktól, hozzára kják saját pénzeszközeiket, regionális vagy országos állami pályázatok forrásait, majd az így létrejött művet önként, térítésmentesen a szolgáltató tulajdonába adják, mindezt jogállami körülmények között. Tetszenek érteni? Azért a helyzetért kárpótlás járt , mikor a magyar állam orozta el a helyi forrásokból létrehozott közművet, ma nem a magyar államnak, hanem adott esetben a külföldi magáncégnek, áttételesen például a francia államnak ajánljuk fel e műveket. Fölajánlják a kisebbnagyobb falvak, de az elmúl t években bekötött városok is, függetlenül attól, hogy milyen hozammutatójú volt a beruházás, megtérülése hány év alatt várható. Nos, úgy érzem, vagy az az igaz, hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulást azért kell, kellett fizetni, mert a gázár nem biztosít a fejlesztésekhez szükséges fedezetet, és akkor nem járt volna kárpótlás egyetlen településnek sem, vagy a jelenlegi hálózatfejlesztési hozzájárulások, a javaslat szerint csatlakozási díjak kivetése, az abból létrejött művek szolgáltató részére történő, e llentételezés nélküli átadása velejéig igazságtalan, tisztességtelen. Én ez utóbbi véleménnyel azonosulok. Meggyőződésem, hogy e kérdés rendezésének itt lenne a helye ebben a törvényjavaslatban. Itt lenne a helye azon önkormányzatok kárpótlásá nak, amelyek kétszeres hátrányt szenvedtek azáltal, hogy fejlődésükben elmaradva csak 1995 után tudták megépíteni, üzembe helyezni gázhálózatukat, és a néhány évvel korábban hasonló konstrukcióban megvalósuló beruházásokkal ellentétben egy fillér kárpótlás ra sem tarthattak igényt. Megadatott nekik az a lehetőség, hogy a magyar állam helyett, annak tulajdonában levő gazdasági társaság helyett egy külföldi, adott esetben száz százalékban más állami tulajdonban lévő multinacionális cégnek ajánlották fel vagyon ukat. Érthetetlen, hogy ennek rendezése miért várat magára. Nos, úgy vélem, hogy a csatlakozási díjjal kapcsolatos szabályozás miniszteri hatáskörbe való utalása mellett ki kell térni arra ebben a törvényben, hogy a hozzájárulás megfizetésére kötelezett fo gyasztóval vagy a fogyasztók közösségét képviselő szervezettel, önkormányzattal a gázszolgáltató köteles egyedi szerződést kötni, ebben meg kell határozni a hozzájárulási rész legalább 70 százalékának ellentételezési módját. Meg kell határozni, hogy a szol gáltató milyen ütemezésben fizeti vissza az összeget, hogyan ad díjkedvezményt, kötvényt, részvényt vagy bármely más, a szolgáltató üzletszabályzatában megállapított juttatást. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy e kérdés rendezése nélkül lehet, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelünk, az üzleti tisztesség és az igazságosság igényének azonban legkevésbé sem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces fölszólalásra megado m a szót Kovács Tibornak, a Szocialista Párt képviselőjének. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Röviden szeretnék reagálni arra, amit képviselőtársam az előbb elmondott. Ön is tudja, '93tól a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem kell átadni a lé trehozott gázrendszert a szolgáltatónak, tehát semmiféle ilyen kötelezettség azt követően nincs.
