Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1628 Köszönöm szépen. Normál felszólalásra megadom a szót Göndör Istvánnak, a Magyar Szocialista Párt kép viselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szándékosan nem vettem részt az iménti szócsatában, mert mélységesen egyetértek Podolák képviselő úrral abban, hogy ebben a törvényjavaslatban számos olyan dolog van, amiről beszélgetnünk kellene, és amiről ki kellene alakítani a közös álláspontunkat. De úgy látom, önök szándékosan csak az árról és annak összefüggéseiről akarnak beszélni. A tíz percemből hadd szánjak néhány mondatot arra, hogy elmondjam, ha elolvasták, biztos, hogy megtalálták az 50. §ban, ahol szó szerint benne van az, hogy a kedvezményes földgázellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet. Ebben talán egyet tudunk érteni. Márpedig ha ez így igaz, akkor azt gondolom, a tömbtarifarendszerrel sikerült megtalálnunk azt a megoldást, hogy tényleg segítséget nyújtsunk a fogyasztóknak. Erről lehet vitatkozni, mert biztos, hogy mindig lesz egykét fogyasztó, akinek gondot okoz majd kifizetni - legyen bármil yen kicsi összeg is - az energia árát, de a fogyasztók többségének érdemi segítséget tudunk nyújtani. Erről nem akarok többet beszélni. Mit szeretnék megvitatni? Egyrészt a tulajdonjog kérdését. A vezérszónoklatok ezt már érintették. Képviselőtársaimnak em lékezniük kell arra, hogy az elmúlt években hány tíz milliárd forintot kellett a költségvetésből kifizetni azért, mert a tulajdonkérdés problémás volt. A következőt ajánlom: ha egyetértés van abban, akkor fogadjuk el azt, hogy a szolgáltatói engedélyeseken kívül - vagy mondjuk azt, hogy a földgázüzemi tevékenységet végzőkön kívül - másoknál is lehet gázvezetéktulajdon. Ezek lehetnek önkormányzatok, magánemberek vagy más vállalkozások; olyanok, akiknek “soha nem szerepel a terveik között”, hogy valaha is sz olgáltatói engedélyért folyamodnának a Magyar Energia Hivatalhoz. Ma ez tény, konkrét adatok keringenek erről különböző méretekben. Én hat olyan társaságról tudok, amelyeknek mintegy négyszáz településen van a tulajdonukban gázvezeték, és közel 150 ezer fo gyasztó tartozik hozzájuk. Ha a törvényjavaslat szerint járnánk el, akkor a hatályba léptető rendelkezések között lévő szabályok szerint ezt 2008ig kellene átadniuk valamely gáztevékenységet végző vállalkozásnak. Azt javaslom, fordítsuk ezt meg, és a foga lmak - az engedély és az engedélyezési módok - közé emeljük be azt, hogy e törvény szempontjából vagyonkezelőnek minősül az, akinek földgázvezeték van a tulajdonában, és ezt szerződéses alapon valamely szolgáltatói engedéllyel bírónak - szállítónak vagy bá rkinek - a rendelkezésére bocsátja. Ez járható út, mert ebben az esetben megoldódnak a vezetékjogok és minden más, tehát lehetőséget teremtünk arra, hogy a ma meglévő szolgáltatókon kívüli források is bekerüljenek ebbe a rendszerbe. Tudom, hogy ez kockázat os, s már az előbbi vitában, sőt a vezérszónokok részéről is elhangzott, hogy egy kicsit magas Magyarországon a földgáz részaránya az energiarendszeren belül. De az árnak orientálni kell. A tegnapi Magyar Hírlapban - gondolom, önök is olvasták - egy polgár mester nyilatkozott arról, hogy felelőtlen az a rendszer, amelyben az ár nem orientál arra, amire orientálnia kellene. Teljesen igaz az, amit Kovács Tibor elmondott, hogy a kérdést mindig fel kell tenni magunknak, mert azt tudjuk, hogy ezer köbméter gáz kö rülbelül 100120 dollárba kerül, az árfolyamot bárki tudja, és ki lehet számítani, hogy a magyar adófizetőknek valójában mibe kerül a gáz. Hiszem, hogy azok, akik itt nagy számokat emlegetnek - jelesül Lezsák képviselő úr , ezt ki tudták számolni. Ezt a f ogyasztók is ki tudják számolni, de mi arra vállaltunk garanciát, hogy az új árszisztémával, a tömbtarifarendszerrel ezt a problémát megoldjuk. A másik dolog, amiről szeretném, ha véleményt cserélnénk, az engedélyezés és az, hogy mely engedélyes tevékenysé gek végezhetők együtt. Meg kellene teremteni azt, hogy a közüzemi szolgáltató is kapjon korlátozott kereskedelmi lehetőséget, ami azt jelentené, hogy a befagyott
