Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1613 gyakorlatba nem bevezethető. Ennek a részleteit szeretném elmondani, hogy meggyőződhessenek arról, hogy nagyon alaposan foglalkoztunk ezzel a másik fajta megoldással is. A szociális kompenzációs modell gyakorlatának öt lépcsője van: először rögzíteni kell a személyes adatokat; azután rögzíteni kell a támogatás meghatározásához kapcsolódó szükséges adatokat; azután meg kell határozni a támogatási mértékeket; majd az adatokat hatósági ellenőrzésen, önkormányzati, APEHellenőrzésen kell átbocsátani; és végül mindezt folyamatosan karban kell tartani, tehát legalább évente mindezt meg kell ismételni. Ami az első lépcsőt illeti, tehát a személyes adatok rögzítése. A szociális kompenzáció nyújtásának alapja a közösen fogyasztó háztartás, ami azt jelenti, hogy igazolható módon kell számba venni, és az igénylőlapon rögzíteni - egyébként ezt az igénylőlapot is elkészíttettük annak idején - a háztartásban állandó jelleggel bejelentett személyek számát, nevét, valamint személyi azonosításukra szol gáló adataikat, különválasztva a bevétellel rendelkező és a bevétellel nem rendelkező tagokat. Azután rögzíteni kell a háztartás előző évben szerzett összes bevételét, beleértve a jövedelmet, a rendszeres pénzellátást, a pénzbeni szociális ellátást, a nyug díjat - szóval mindent, ami bevételnek minősül a háztartás összes, bevétellel rendelkező tagjai vonatkozásában , ezen túl a háztartásban bevétellel rendelkező tagok adószámát, nyugdíjas törzsszámát és a háztartás mint gázfogyasztó azonosítására szolgáló a datokat. Ez tehát az első lépcső. A második lépcsőben ki kell számítani a gázfogyasztási normát, ami úgy megy, hogy a háztartás első tagja után meghatározunk egy alapnormát - mi azt mondtuk, hogy 7500 megajoule hónaponként , ezen felül minden további tag után meg kell határozni a kiegészítő normamennyiséget - mi azt mondtuk, hogy ez 2500 megajoule/hónap , és ennek alapján kiszámítandó, hogy mennyi a gázkompenzációs norma háztartásra jutó mennyisége, azaz - egyszerűbben fogalmazva - mennyi az a gázmennyisé g, ami után a háztartás kompenzációt vehet igénybe, tehát egy fő után, mondjuk, 7500 megajoule, két fő után 10 ezer megajoule, három fő után 12 500 megajoule. A harmadik lépcső a támogatás mértékének meghatározása. Ez sávos módon történt volna, oly módon, hogy minél nagyobb részarányt képvisel a háztartás bevételein belül a gázszámla rendezésére szolgáló összeg, annál nagyobb a támogatás, minél kisebbet, annál kisebb. Mi négy ilyen sávot határoztunk meg. Ezt kell azután összevetni… - tehát első lépcsőben a háztartás valamennyi bevétellel rendelkező tagjának együttes bevételének egy hónapra eső összegét határozzuk meg, majd azt, hogy a háztartás normatív gáz- vagy távhőfogyasztását alapul véve mennyi, hány százalék a gázszámla, a gázszámla milyen részarányt k épvisel a havi összes bevételből, ezután jön az a sávos táblázat, amiről említést tettem. Mi abból a modellből indultunk ki, hogy például akinél a gázszámla súlya 1015 százalékot jelent az összes bevételen belül, ott 6 százalék támogatás adható, ahol 152 0 százalékot, ott 9 százalék támogatás, 2025 százalék részarány között 12 százalék, és végül 25 százalék felett 15 százalék lett volna a kedvezmény nagysága. Végül, mindezeket az adatokat és hatóságokat az önkormányzatoknak, az APEHnak kell ellenőriznie, hogy ténylegesen a háztartásban élneke a megjelölt személyek, hogy egy személy után valóban csak egy háztartás tagjaként igényelneke támogatást, hogy a feltüntetett adatok megfelelneke a valóságnak, és végül hogy a támogatás mértékének kiszámítása hely esen történte. Mindezek után mindezt folyamatosan karban kell tartani, és legalább évenként egyszer visszaellenőrizni, hogy nem történte lényeges változás az adatokban. Ha valaki mindezt indulatok, előítéletesség nélkül és racionálisan végiggondolja, akk or egész biztos, hogy csak egyetlen következtetésre juthat, nevezetesen, amire a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is jutott, hogy a szociális kompenzációs modell (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) bonyolultsága, ellenőrizhete tlen és hihetetlen munkaerőt vagy munkaigényt kívánó volta miatt sajnálatos módon nem alkalmazható - nem alkalmazható. (Az elnök ismét csenget.) Ezért azután jött a tömbös módszer, és ezt jó szívvel tudjuk önöknek elfogadásra ajánlani.
