Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
1611 irigységünk, hanem a verseny adta piacszabályozás árcsökkentő hatása miatt. A természetes monopóliumokat is fel kell törni, mert a verseny a szabad piacgazdaság lelke. “Ha elvész a verseny, végül a szabadság is elvész.” - ez is Erhardtól, a híres német közgazdásztól származik , akkor teljesülhet az a kitétel, hogy mindenkinek jobb lesz. Természetesen vissza kell tekintenünk az elmúlt tíz év történéseire is, hogy valójában mit tettü nk ezekkel a monopóliumokkal, illetve a versenyben hogyan álltunk helyt a versenyszabályozásban. Megállapíthatjuk, hogy kormányoktól és politikai hovatartozástól függetlenül sok hibát követtünk el ezen a téren. Hiszen '93tól kezdődően a versenytanácsi áll ásfoglalás is véleményem szerint hibásan értelmezte a verseny fogalmát Magyarországon, elsősorban a külföldi szereplők tekintetében. Ugyanis a versenytörvény 1. és 2. § a) és b) pontjainak együttes alkalmazása szerint a törvény hatálya alá csak az a vállal kozó tartozik, aki gazdasági tevékenységét a Magyar Köztársaság területén folytatja. A versenytanács többéves következetes gyakorlata külföldi vállalkozások meghatározó befolyásszerzését nem tekintette a versenytörvény hatálya alá tartozónak. Ha azok közve tlenül nem exportáltak az országba, vagy nem végeztek itt szolgáltató tevékenységet, gazdasági tevékenységet végző társaságban való részvételt, nem tekintette a versenytanács gyakorlata gazdasági tevékenységnek. Gondolom, értik kedves képviselőtársaim, hog y ez az értelmezés a magyar gazdaságnak olyan természetes monopóliumait, illetve olyan homogén termékek gyártóit, mint a növényolaj, a cukor, a cement, egyszerűen lehetetlenné tette, hogy egy ilyen hibás törvényértelmezéssel szemben a magyar vállalkozók, e gyáltalán a magyar gazdák, a magyar emberek szerephez jussanak ezen a területen. Ha a gyakorlatot megnézzük, akkor látjuk is, hogy ezek a területek száz százalékban külföldi kézbe kerültek, és ebbe való behatolásunk szinte lehetetlennek tűnik. A MOL esetéb en is fel kell tennünk a kérdést, hogy valójában magyar vállalate ez, valójában hogyan történik ennek az irányítása, és valójában hogyan fog történni a földgázellátásról szóló törvény meghozatala után. Jelente ez valamilyen garanciát az árszabályozás val óban állampolgárközpontú megvalósításában? Különösen kérdés ez akkor, hogyha megnézzük a működési engedélyek kiadásának a gyakorlatát. Ha a képviselőtársaim elolvassák az egyes működési engedélyek kiadásáról szóló fejezetből a 9. § (3) bekezdését, amely ú gy szól, hogy “Az engedély megadásának feltétele az is, hogy a földgázipari vállalkozás rendelkezzék a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, szállító, elosztóvezetékek, illetve tárolók és azok berendezéseinek többségi tulajdonával, és azok működtetés ére vonatkozó szakhatósági hozzájárulásokkal.”, nagyon alapvető kérdés, hogy ez meg is valósuljon. Nagyon fontos, hogy ez világosan, egyértelműen a működési engedélyek kiadásában így szerepel. Annál meglepőbb, amikor olvassuk a zárórendelkezések között, ho gy ez a paragrafus egy feloldással 2008. január 1jéig nem érvényes. Tehát ezt az alapfeltételt nem szükséges teljesíteni az engedélyt kérő cégeknek. Általánosságban is elmondható a működési engedélyek megadása, az engedélyezési eljárás, az engedély módosí tása, a bírság kiszabása vonatkozásában, hogy igyekszik az összes tevékenységet az engedélyköteles körbe bevonni, viszont feltűnő, hogy az engedély módosításának rendkívül alacsony a követelményszintje; tehát ha valaki kapun belül kerül, akkor már vígan lu bickolhat. Az előbb elmondottak, a tulajdonlási kérdések, tehát hogy 2008ig nem szükséges a többségi tulajdon megszerzése, ez versenypolitikai szempontból is kérdésessé teszi a szabályozást, hiszen az egész ellenőrzési rendszer, az Energia Hivatal és a Ve rsenyhivatal szerepe így kérdésessé válik, egyáltalán azok az eljárások, amelyeket nekik jogukban lenne megindítani, egy ilyen feltételes állapotban értelmüket vesztik, erejüket vesztik. A törvényjavaslat stílusosan egy ráolvasással fejeződik meg, amelyben közli, hogy a korábbiakkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) összhangban ez a törvény az Európai Unió következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz, és
