Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Tóth Ferenc (Fidesz) - az oktatási miniszterhez - “Elkerülhető-e ön szerint a közoktatás permanens forradalma?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH FERENC (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár:
155 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tóth Ferenc, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az oktatási miniszternek: “ Elkerülhetőe ön szerint a közoktatás permanens forradalma?” címmel . Tóth Ferenc képviselő urat illeti a szó. TÓTH FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A nemzeti alaptanterv 1995 októberében jelent meg. Több gyengesége is volt, amelyet azóta Báthory Zoltán, Szebenyi Péter a nyilvánosság előtt is igen önkritikusan elismert. A szakmai szervezetek annak idején erélyesen tiltakoztak a NAT bevezetése ellen. Ennek fő okai között szerepelt a 6+4+2 iskolasze rkezet kényszere, valamint a közoktatás utolsó két évfolyamának szabályozatlansága. Bár ezzel a szakma nem értett egyet, önök mégis áterőltették a NAT 1998as kötelező bevezetését. 1999ben a NAT felülvizsgálatának egyik fontos tanulsága volt, hogy az inté zmények többsége ellenáll az értelmetlen reformkísérleteknek. Az elmondott szakmai kritikák alapján került sor a nemzeti alaptanterv módosítására. A tantervi szabályozás és az ehhez kapcsolódó más fejlesztési programok azt a célt szolgálták, hogy a magyar közoktatásban a lexikális ismeretek közvetítése mellett, ezzel egyenértékű elemként jelenjen meg a készség- és képességfejlesztés, a megszerzett tudás alkalmazására való felkészítés. Az ön újbóli miniszterségével megkezdődött a NAT felülvizsgálata azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy ezt a polgári kormány elmulasztotta. A nemrégiben közzétett NATtervezet, amelyet nem a minisztérium, hanem egy SZDSZ közeli civil szervezet készített, jelentősen eltér az érvényben lévő alaptantervtől. Bevezetése óriási felfor dulást és felháborodást idézne elő az iskolákban. Miniszter Úr! Elismerie, hogy az 1995ben kiadott nemzeti alaptanterv, alkotóik véleményével egyezően, szakmailag elhibázott volt? Elismerie, hogy a szakma döntő többségének támogatásával kerül sor a NAT 12 évre való kiterjesztésére? Elismerie, hogy a tantervi szabályozásnak nem feladata az iskolaszerkezeti változások kierőszakolása? Egyetérte ön azzal, hogy a szakmai fejlesztések eredményeinek kellő időben történő vizsgálata nélkül minden reform felelőt len kísérletezgetés csupán? Egyetérte ön azzal, hogy nem jó, ha a szakmailag elfogadhatatlan változások miatt elfásulva, az iskolák lemondanak a jogkövető magatartásról? Végül: miképp kíván időt biztosítani az iskoláknak, hogy az iskolabezárások és összev onások, az elbocsátások, a közoktatási törvény módosítása mellett érdemben vitathassák a bevezetendő új NATot? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. A kérdésre Hiller István államtitkár úr válaszol. Öné a sz ó. DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném leszögezni, hogy nincs szó új nemzeti alaptantervről. A folyamatok értékelése történik, az Oktatási Minisztériumban jelenleg előkés zítő és áttekintő munka folyik. Az a dokumentum, amelyről ön beszélt, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság egy korábban elkészített dokumentuma, nem az Oktatási Minisztérium kiadványa. Annak tartalmát jelen pillanatban nem kívánom véleményezni. Nyilván egy szabad országban minden szellemi körnek, társaságnak jogában áll a véleményét közzétenni. Ami már a kérdésének az iskolaszerkezettel foglalkozó részét érinti: szeretném a leghatározottabban leszögezni, hogy nem kívánunk, nem kívánok iskolaszerk ezeti változást Magyarországon. A közoktatási törvény módosításában, amely a parlament elé tárul, világosan megfogalmazódik: az alapozó oktatásinevelési szakasz az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik
