Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
1525 mások kerüljenek kedvezményezett helyzetbe. Kivétel persze, ha a felzárkózásnak, a kiegyenlítésnek tartósan van létjogosultsága mutatószámaiban hátrébb lévő térségekben. Szűkebb hazám, Zala az elmúlt négy esztendő egyik sikeresen szereplő térsége. Ebben a ciklusban valósultak meg a '9498 között indított nagy PHAREprogramok, hulladéklerakók, elkerülő utak, szlovén vasút, amelyek önmagukban is milliárdos léptékű fejlesztések voltak. Aztán az át lag feletti reprezentáltságunk a kormányzatban és az itt szokásos, szülőföldnek szóló megkülönböztetés valóban megtetézte térségünk mutatószámait. Vagyok annyira lokálpatrióta magam is, hogy őszintén örüljek megyénk ilyenfajta gazdagodásának, de sokunk kij ózanodását okozta, amikor a végbement fejlesztések eredményeit, a térségre gyakorolt tényleges hatását megvizsgálhattuk. Néha szomorúan, gyakrabban felháborodva azt láttuk, hogy a magamutogatás, a presztízsberuházások mellett a szülőfalu, a családi vállalk ozás, a jó barátok felé és a saját pincéhez vezető út kiépítése is jól elfért, alkalmanként megbújt a valóban látványos fejlesztések közt. Így kapott a miniszter szülőfaluja új bekötőutat, nemzetközi vasúti megállóhelyet, több százmillióért szennyvízvezeté ket, amelyet az itt élő néhány család meg is érdemelt az elmúlt évtizedek mellőzöttsége után. De mára világosan látszik, hogy a 200 millióba kerülő fejlesztés működési költségeiből a lakossági befizetés a szennyvízátemelők áramfelvételének költségeit sem f edezi. (Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanez az érdekcsoport járta ki a térség másik víztisztítójának kimagasló támogatását, ahol - nesze neked, szükségesség! - még a próbaüzem indításához szükséges mennyiségű szennyvíz sem keletkezik. Építik mindezt azért, hogy a sosemvolt termálberuházás finanszírozóját kész csatornahálózat várja. Mindeközben Teskánd, Gellénháza, Söjtör és más Zalaparti települések várják igényeik sorolását, hogy ez a jótétemény náluk valóban szükséges módon megvalósulhasson. A presztízsberuházások sorában itt van KözépEurópa legnagyobb akvaparkja; ez a csoda, amely ha nem kap újabb százmilliókat vagy inkább milliárdokat, másik pénzfaló automataként lesz az emlékműve egy elhibázott fejlesztés i politikának. Stadion kell a győzelemhez, az országban 38 helyen többször lerakott alapkövekkel, ígéretes, számítógépes víziókkal - hogy aztán a feléből ne legyen semmi, a többi pedig, földre hozott álmokkal, csak részben valósuljon meg. A nálunk beígért 720 millióhoz további 400at adott az új kormányzat; a lila álom - pedig kékfehérek vagyunk - még így sem lesz befejezhető, hacsak valami csoda végre nem történik. Aztán egy valóban szép, túlzás nélkül amerikai álom: egy világszínvonalú, komplett fürdő Ke hidakustányban. Zala megye területfejlesztési tanácsának egyéves támogatási keretszámát meghaladó, 790 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, egy jól működő, út- és mélyépítéssel foglalkozó sikeres cég, amely baráti érzületű a Fideszkormányzattal - látszólag sikertörténet. Az is, ha a prognosztizált vendégkör megérkezik, ha az országszerte indított hatalmas termálprogram felelős számításokra, tudatos fejlesztésre, s nem újra csak a klientúra építésére alapozott volna. Ma egy egész térség reménye é s felelőssége, hogy életben maradjon, ez is, de társai, szerte Zalában, az országban, amelyek egy felpumpált, sosem volt vendégkörre építettek sokmilliárdos fejlesztéseket. Mindeközben a visszajáró vendégek tömegeit kiszolgáló Zalakaros, a világon egyedüli attraktivitásokkal rendelkező Hévíz morzsákat vagy semmit sem kapott jövőt építő elképzeléseihez. Nem volt egyetlen központi pénzalap, amely a legcsekélyebb összeggel is támogatta volna a kitörésünk döntő feltételét jelentő sármelléki repülőtér felújításá t, a megyei kórház, színház félbemaradt rekonstrukcióját. Képviselőtársaim! Riasztó gyűjtemény egyetlen megye megvalósított gyakorlatából. Tegyünk meg mindent azért, hogy a vidék fejlesztése ne egyéni érdekek és presztízsberuházások láncolata legyen! (Az e lnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ne engedjük sem a hatalom birtokosaként, sem szakmai szervezetek önbecsüléséből, hogy a szűkös források értelmetlen, öncélú
