Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Kuzma László (Fidesz) - az oktatási miniszterhez -”Miért nem szereti ön az Arany János tehetséggondozó programot?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
153 hiába. Ezért több intézmény - látva saját forrásainak alakulását - ú gy ítélte meg, hogy nem tudja vállalni az Arany Jánosprogramban megvalósítandó feladatok teljesítését. Tisztelt Miniszter Úr! Ön gyakran beszél a leszakadó társadalmi csoportok esélyeinek javításáról. A cél helyes, de a megvalósításkor ön rendre tévútra j ut. Így van ezúttal is. A hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek esélyeit rontja azzal, hogy anyagilag ellehetetleníti a program folytatását. Bizonyára emlékszik arra, hogy az Arany János tehetséggondozó program indulásakor az ön pártja élesen támadta a p rogramot. Képtelen vádakat fogalmaztak meg, tüntetésre buzdítottak. Sokan vannak, akik úgy vélik, a mostani lépés ennek a korábbi politikának a folytatása. Mivel azonban a program sikeres, nem merik nyíltan vállalni a korábbi álláspontjukat, ezért folyamod tak ehhez az eszközhöz. Tisztelt Miniszter Úr! Miért nem szereti ön az Arany János tehetséggondozó programot? Miért nem érvényesítette a költségvetés tárgyalása során az iskolák, kollégiumok kérését a normatíva jellegének megváltoztatására? Tude arról, ho gy a finanszírozási feltételek számukra hátrányos változása miatt az iskolák, kollégiumok készülnek az Arany János tehetséggondozó programból való kilépésre? Mit kíván tenni ez ellen? Kérem válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Magyar Bálint miniszter úr válaszol. Öné a szó. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A 2000 elején megalakuló középiskolai Arany János tehetséggondozó program kiem elten fontos célokat tűzött ki maga elé - megnyugtathatom képviselőtársamat, mert a programot egyébként szeretem , a legfontosabb ezek közül az esélyteremtés a hátrányos helyzetű tanulók számára egy olyan képzési és finanszírozási rendszeren keresztül, am ely a tanulóknak biztosítja a hátrányaikból eredő problémák leküzdését és a tehetséggondozást. Ezt a célt az Oktatási Minisztérium ma, 2003ban is ugyanolyan fontosnak tartja. Az Arany János tehetséggondozó programban az idén szeptembertől már 1630 gyerek vehet részt. A minisztérium tavaly október 22én meghirdette a 20032004. évi tanévre vonatkozó pályázatot, s ezeknek a pályázatoknak az elbírálása épp most történt meg. 2003 szeptemberétől újabb hatszáz tanulóval, országszerte tizenkilenc új Aranyosztáll yal bővül a programban tanuló diákok köre. Az eddigi legfontosabb változás annyi volt - és ez nagyon fontos , hogy a pályázatok elbírálása a programban részt vevő gimnáziumok és kollégiumok tanáraival és az Oktatási Minisztérium munkatársaival közösen tör tént meg - az eddigiekkel ellentétben , továbbá az új pályázati kiírásban nagyobb hangsúlyt helyeztünk a hátrányos helyzetre. Ugyanis, tisztelt képviselőtársam, ha valaki hátrányos helyzetű térségben él, az még nem jelenti azt, hogy hátrányos helyzetű csa ládban is nevelkedik. A program számos olyan elemet tartalmazott, amely nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a hátrányos helyzetű térségben élő helyi elit gyermekei vegyék igénybe ezeket a támogatásokat. Az SZDSZ ezért a változtatásért lépett fel, és ezt m eg is tette a kormányban. A jelentkezési adatokat elemezve látható, hogy a keleti országrészben a program iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, néhány megyében már háromszoros volt a túljelentkezés. Az idén szeptembertől SzabolcsSzatmárBereg megyében a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium mellett a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium is indított Aranyosztályt, Heves megyében pedig 2003 szeptemberétől egy újabb intézmény, az egri Neumann János Szakközépiskola és Gimnázium csatlakozik a programhoz. Ebbő l is látható, hogy célunk továbbra is a program fejlesztése, bővítése. Jelenleg egy szakértői csoport dolgozik azon, hogy hol és milyen módon lenne érdemes az Arany János tehetséggondozó programot továbbfejleszteni. Az előző években a program finanszírozás a valóban kötött formában történt, de ez 2003 januárjától megváltozott. Annak személy szerint én sem örülök, hogy a normatíva felhasználása a “szabadon felhasználható” fejezetbe került. Természetesen tudomásom van arról is, hogy az
