Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Szájer József): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1471 még akkor is, ha önök az egyéb kötelezettség terhére kifizetik a különbséget. Bár az adózók valamennyire jobba n járnak, de ahogy Font Sándor képviselőtársam is említette, a 44 ezer forint adójóváírás nem 60 ezer forint adójóváírás - ez súlyos alkotmányossági aggályokat fog felvetni. Amennyiben elfogadják ezt a módosító javaslatot, hogy a 24. pont kerüljön ki, akko r a többi pontnak is ki kell kerülnie. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselői számára néhány száz vagy néhány ezer forint is számít, amikor kis keresetű emberekről van szó, részmunkaidőben foglalkoztatottakról van szó, idénymunkásokról van szó. Mivel az évközi törvénymódosítás adóéven belül nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe az adózókat, kérem, hogy fontolják meg a Font Sándor képviselőtársam által benyújtott módosító indítványunkat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Ötperces időkeretben megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtár saim! Én egy másik indítványhoz szeretnék hozzászólni néhány rövid mondatban, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját lezárva érdekes dolgok történtek a bizottságban. A bizottsági ülésen, amikor már nem volt lehetőség arra, hogy a képviselők egyegy javaslat mellett érveljenek vagy ellenérveljenek, az egyik kormánypárti képviselő benyúlt a táskájába, előhúzott egy indítványt, és javasolta, hogy ez bizottsági indítványként kerüljön majd a tisztelt Ház elé. (17.40) És mit tapas ztaltunk? Hirtelen a kormány is támogatandónak ítélte meg ezt az előkerült módosító indítványt. Miről is szól a javaslat? Arról szól, hogy azt az úgynevezett kiértesítést, amit az országos nyugdíjbiztosítás az elmúlt két évben elindított, a kormány meg kív ánja szüntetni. Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt esztendőben mindenki, minden egyes állampolgár kapott egy levelet a nyugdíjfolyósítótól, amelyben tájékoztatták, hogy utána mekkora összeget fizettek be. Tehát tisztában lehetett azza l, hogy a munkaadója befizette ezt az összeget, és hogy ennek az összegnek a nagysága mekkora. Tisztelt Képviselőtársaim! Miért is hoztuk létre annak idején a kiértesítési rendszert? Azért, mert úgy gondoltuk, fontos az állami nyugdíjrendszer mellett a biz alom erősítése, az embereknek joguk van ahhoz, hogy megtudják, valóban befizetésre kerülteke ezek az összegek, és ha megérik az öregkort, és majd nyugdíjba mennek, akkor milyen ellátásra tarthatnak számot. Fontos volt azért, mert ellenőrzést vezettünk be a rendszerbe, minden állampolgár tudhatta, hogy az az összeg, amit befizettek utána, beérkezette, és ha nem, megvolt a lehetősége arra, hogy reklamáljon vagy kifogást emeljen. Úgy gondoltuk, ez az első lépése lehet annak a nyugdíjreformnak, annak az átala kításnak, amivel az állami nyugdíjrendszert meg lehet erősíteni, hiszen képviselőtársaim tisztában lehetnek azzal, hogy tíz esztendő múlva a magyar felnőtt lakosság 40 százaléka lesz nyugdíjas korú, és nem mindegy, hogy a nyugdíjrendszer képes lesze kiáll ni azt a próbát, amit a megnövekedett létszám jelent a számára. Könnyen lehet ugyanis, hogy a mai rendszer alkalmatlan arra, hogy ezt átvegye, és tíz év múlva sem tudjuk a problémát megoldani. Mit tesz most a kormány? Háromnegyed évig semmi nem történt a n yugdíjrendszer kérdésében. Az állami nyugdíjrendszer, ahonnan, ha van valaki magánnyugdíjpénztárban, ha nincs, nyugdíjának legalább a háromnegyed részét fogja kapni… - háromnegyed éve gyakorlatilag semmi nem történt,
