Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - “Sok a miért a MÁÉRT körül” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
1450 Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Február 24én itt, a parlamentben a külügyminiszter úr egykét héten belülre ígérte a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Egyúttal a külügyminiszte r úr azt kérte, hogy az ellenzéki pártok a véleményüket ne a sajtóban fogalmazzák meg, hanem ha lehet, a MÁÉRT előtti megbeszéléseken vagy a MÁÉRTen. Én azt hiszem, meg is születhetne az egyetértés közöttünk, ha azóta nem telt volna el egy újabb hónap a M ÁÉRT összehívása nélkül, ezzel is szaporítva a nem teljesített kormányígéretek számát. Másrészt viszont, ha a miniszter úr szívesen venné az előzetes egyeztetéseket, nem értem, miért nem él a kormány ennek a legjogszerűbb lehetőségével: miért nem hívta öss ze a kormányváltás óta egyszer sem az 1079/1999. számú, VII. hó 7én született kormányhatározat értelmében működtetendő szakértői bizottságokat. Szerintem ott volna a helye az egyeztetésnek, többoldalú szakértői körben - a minisztériumok képviselői vennéne k ezen részt, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi pártok szakértői, hat testületben; mégpedig az oktatási, a kulturális, a gazdasági, az egészségügyi és a szociális, az állampolgársági és önkormányzati, valamint európai uniós, int egrációs ügyekben jöttek létre ezek a szakértői bizottságok. Miért nem használja ezeket a kormány? Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Kovács László külügyminiszter úr válaszol. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminisz ter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az volt a szándékunk, hogy rövid időn belül összehívjuk a Magyar Állandó Értekezletet, hogy a kormány parlament elé terjesztendő javaslatát a MÁÉRT megvitassa. Azt hiszem, nyilvánvaló, és nem igényel különösebb bizonyítást, hogy akkor érdemes a MÁÉRTet összehívni, amikor a MÁÉRTen kívüli szereplőknek már ismerjük a véleményét. A MÁÉRTen kívüli szereplők az európai intézmények, mindenekelőtt az Európai Unió, de az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európai Tanács is joggal ide sorolható, és a MÁÉRTen kívüli szereplői a szomszédos országok kormányai, hiszen az ő állampolgáraikról van szó, azokról a határon túli magyarokról, akikre a törvény von atkozik, ők a szomszédos országok állampolgárai. (16.00) Aligha lehet elképzelni, hogy a szomszédos országok kormányának az egyetértése nélkül ezeket az intézkedéseket el lehet fogadtatni, pontosabban a gyakorlatban végre lehet hajtani. Az egyeztetés nem k önnyű dolog. Azt gondolom, nem lett volna helyes, ha azt a módszert választjuk, amit az előző kormány, hogy egyszerűen kikerülte az egyeztetést, így nagyon gyorsan végzett, és nagyon gyorsan meg tudta szerezni a MÁÉRT egyetértését egy törvényhez. Sőt, a pa rlament egyetértését is, mert a képviselők abban a hitben szavaztak igennel - mi is ebben a hitben szavaztunk , hogy ez egy, a szomszédokkal és az európai szervezetekkel egyeztetett törvényjavaslat. Nem így történt, azóta is kínlódunk vele. Most egy olyan módosítási tervezetet viszünk a MÁÉRT elé, amely már találkozik az európai intézmények egyetértésével, és amely legalábbis tudomásul vehető. Ennél többet nem is várunk a szomszédos országok kormányaitól. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm, külügyminiszter úr. Az egyik kérdésemre válaszolt, arra, hogy miért csúszik a MÁÉRT összehívása. Ezt értem.
