Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Vissza a visszaválthatóval!” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÓRÓDI MÁRIA környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
1425 fogyasztói árába beépíteni. A visszaváltható műanyag palackok 68 töltést bírnak ki. Az eldobós palackok esetében viszont az előállítás teljes költségét minden egyes vásárlás alka lmával el kell kérni a vevőtől. Az Európai Unió országainak többségében úgy találták, hogy olyan szabályozás kell, ami biztosítja a betétdíjas rendszerek túlélését, ellenkező esetben a termelők kizárólag a zsebükre hallgatnak. Németországban például az elk épzelhető legegyszerűbb módszert választották: az állam előírja, hogy a csomagolóanyagok hány százalékának kell betétdíjasnak lenniük, és kemény büntetés vár azon gyártókra, akik ennek a kvótának nem felelnek meg. Mi, szabad demokraták Európában gondolkodu nk. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Az Európai Unió által előírt hulladékhasznosítási szabályozás előírja, hogy az ország legalább a jelenlegi szinten tartsa a betétdíjas, visszaváltható üvegben forgalmazott italok arányát. (Közbeszólás a Fide sz padsoraiból: Ez nem igaz!) Ennél mi többet szeretnénk: egy szép, tiszta európai országot. Egy európai országot, ahol az embereknek természetes az, hogy a csomagolóanyagot újrahasznosítják. Mindezek alapján a következő kérdéseket szeretném feltenni a min iszter asszonynak: sikerülte már véglegesíteni a tárgyalt területtel összefüggő termékdíjas rendszer részletes végrehajtási szabályainak tervezetét? Tervezie a minisztérium a kötelező újrahasználati kvóta bevezetését. Várhatóan magasabb lesze a közeljöv őben a visszaváltható palackok aránya? Kérem a válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter asszony válaszol. Miniszter asszony, öné a szó. DR. KÓRÓDI MÁRIA környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi tárca feladata az, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel, a nap i gazdasági érdekeken túlmenően távlatosabb célokat is megvalósítson, és ennek keretében kell foglalkozni azzal a felvetéssel is, amelyet a képviselő úr elmondott. Jelesül azzal, hogy a most ható gazdasági érdekeken túl olyan szabályozó eszközöket és rend szert tudjunk bevezetni, amelyek abban adnak nekünk segítséget, hogy a következő években, évtizedekben ne a szeméthegyek szaporodjanak Magyarországon, hanem hogy minél több újrahasznosítható anyag legyen, minél kevesebb legyen a keletkező hulladék. Ebben a vonatkozásban valóban el kellett érni azt, hogy megszülessen az úgynevezett környezetvédelmi termékdíjról és az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló végrehajtási rendelet, amellyel kapcsolatosan komoly egyeztetési feladatra volt szükség azt követően, hogy a költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg ebben a kérdésben néhány problematikus ügy felszínre került. Olyan ügyek kerültek felszínre, amelyek megmutatták, hogy úgy a hulladékbegyűjtésnek, a hulladékújrahasznosításnak, mint az ezze l foglalkozó szervezeteknek olyan érdekei jelennek meg, amely érdekek csak összehangolt módon képesek a gazdaság és a magyar környezet javát szolgálni. Éppen ezért a végrehajtási rendelet tervezetét komoly szakmai egyeztető vitákon és fórumokon kellett áte ngednünk annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket minél harmonikusabb összhangba hozzuk, hogy azokat a kicsi lépéseket most meg tudjuk tenni, amelyek a következő időszakban a nagyobb, távlatosabb és hosszabb távú megoldásban is eredményre vezethetnek. A v égleges tervezet kialakítása épp ezért egy hónapot csúszott, de ezalatt az idő alatt szinte minden szakmai szervezettel sikerült, legalábbis a legjelentősebb kérdésekben megegyezésre jutni, bár maradtak vitás kérdések, olyanok, amelyeket nyilvánvaló, hogy a következő időszakban sem tudunk feloldani, mert olyan mértékben ellentétes a közvetlen, direkt napi érdek.
