Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
1412 BatthyányStrattmann társa l ett a nők becsületének védelméért vértanúhalált halt Apor Vilmos püspöknek s a Kárpátalján mártíriumot szenvedett Romzsa Teodor görög katolikus püspöknek. Az igazi ünnep, tisztelt Ház, erőt és feladatot jelent, a hétköznapokat erősíti. Ez a boldoggá avatás alkalmat ad arra, hogy itt, a tisztelt Házban és e Ház falain kívül családban, iskolában és helyi közösségben újra és újra átgondoljuk az egymás iránt viselt felelősségünket, lehetőségeinket, mert akinek az égi teremtő többet adott, annak itt a földön töb b a szolgálata is. A cselekvő szolidaritás azt jelenti, hogy a gazdag embernek kötelessége segíteni a szegénynek, az egészséges embernek gyógyító környezetet kell biztosítania, a válságos helyzetbe sodródó embernek pedig segítséget kell hogy adjon a család és a helyi közösség. A tegnapi boldoggá avatás megerősíti a cselekvő szolidaritáson alapuló egyházi intézményeket, és bármennyire is nehezen tudjuk legyűrni magunkban a világ háborús feszültségeit, BatthyányStrattmann boldoggá avatása mégis reményt jelen t, hogy ebben az anyagias, szeretet nélküli életet leélő, egymás mellett elrohanó sorsok világában a józan eszünk megmaradhat. E napirend előtti egyetemes főhajtásunk arra biztatja a lelkileg erőseket, hogy kövessék BatthyányStrattmann életútját, s ez a k özös elismerés talán megvédelmezi a korunkban divatos cinikus gúnytól és lekicsinyléstől a szegények orvosapostolát; s talán így a józan eszünk is megmarad, mert ez a kötelességünk, tisztelt Ház, hogy ebben a zaklatott világban különbséget tudjunk tenni a jó és a rossz között, a sarlatán és a gyógyító orvos között, a terrorista és a szabadságharcos között. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm frakcióvezetőhelyettes úr felszólalását. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miért nem? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Egyetértünk.) Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett SzentIványi István frakcióvezetőhelyette s úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Népszavazás Szlovéniában” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Két héttel ezelőtt már szóltunk itt, e Házban a mál tai népszavazás tanulságairól. A hét végén egy újabb népszavazásra került sor: Szlovéniában. Számunkra talán még fontosabb tanulságokat tartogat ez a népszavazás. Szlovénia és a szlovénok két fontos kérdésben döntöttek: akarjáke, hogy országuk az Európai Unió tagja legyen, és akarjáke, hogy országuk a NATO tagja legyen. A választásra jogosultaknak mintegy 60 százaléka, tehát igen magas aránya vett részt, bár kétségtelenül nem olyan sokan, mint Máltán, ahol ez a 90 százalékot is meghaladta; de azt jelenti, hogy a társadalom és a közérdeklődés kitüntette figyelmével a csatlakozást, fontosnak tartották a szlovénok, hogy ebben a kérdésben a társadalom többsége döntsön. De ami még fontosabb ennél is, az az igen szavazatok rendkívül magas aránya. A választáson r észt vevőknek több mint 89 százaléka igennel voksolt Szlovénia európai uniós tagsága mellett. Miért olyan fontos ez, tisztelt képviselőtársaim? Két okból is. Eddig még egyetlen országban sem, ahol népszavazás döntött az ország tagságáról, ilyen magas arány ban nem szavaztak a csatlakozás mellett. Ausztriát tekintették idáig a példaképnek, Ausztriában a lakosság kétharmada szavazott 1994 júniusában a belépés mellett; messze meghaladja tehát Szlovénia ezt az arányt, és az elutasítások aránya 10,5 százalékra te rjedt ki, tehát azt lehet mondani, hogy egy csekély kisebbség utasította el. Fontos azt is tudni, s ez is egy nagyon komoly tanulság számunkra is, hogy a véghajrában módosultak a számok, méghozzá ez alkalommal kedvező mértékben. Míg Málta esetében kiemeltü k azt, hogy a véghajrában a nem szavazatok száma növekedett meg, s csaknem kétségessé tette az
