Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1369 A javaslat nem tesz mást, mint hogy két módosítással nagyjából megismétli az Alkotmánybíróság által 2000 decemberében hatályon kívül hely ezett tényállás szövegezését. Az első módosítás az Alkotmánybíróság által határozatában is kifogásolt bizonytalan, meghatározatlan fogalmakat felváltja az azóta hatályba lépett, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 99/2001. (VI.20.) kormányrende letre történő utalással. A másik módosítás pedig a lehetséges elkövetői kört határozza meg a “hivatásos sportolói versenytevékenység” fordulattal. E meghatározás azonban nincs összhangban a büntetőjogi kerettényállást kitöltő háttérjogszabályok fogalomhasz nálatával, ami pedig kerettényállás esetében elengedhetetlenül szükséges. A javaslat a büntetendőséget tehát kizárólag a hivatásos sportolókra kívánja kiterjeszteni, ami a sporttörvény fogalmai alapján meghatározható legszűkebb személyi kör. További techni kai probléma, hogy a sporttörvény nem ismer olyan fogalmat, hogy versenytevékenység, így a potenciális elkövetői kör meghatározhatatlan, meghatározatlan lesz. Ez a meghatározatlanság pedig nem felel meg a büntetőjoggal szemben támasztott alkotmányos követe lményeknek. A javasolt szabályozás alapvető problémája, hogy nem veszi figyelembe a büntetőjog társadalomban betöltött szerepét. A büntetőjog szerepe ugyanis a társadalmi rend alapértékeinek védelme. Ezek a védendő alapértékek a különböző bűncselekményi té nyállások jogi tárgyai. A javaslat indokolása szerint a védeni kívánt társadalmi érdek a sport tisztasága, illetve az emberi élet, a testi épség, egészség. A sport és különösen a versenysport tisztaságának biztosítása azonban nem lehet a büntetőjog feladat a, hiszen a versenysport szabályainak be nem tartása a társadalom alapvető értékeit, érdekeit nem veszélyezteti olyan mértékben, hogy az a büntetőjog reakcióját kívánná meg. A tiltott teljesítményfokozó szerekkel való visszaélés más vonatkozásban természet esen sérthet alapvető érdekeket, hiszen valóban járhat az emberek életének, testi épségének, egészségének veszélyeztetésével. Erre tekintettel a kialakítandó büntetőjogi szabályozás által védeni kívánt érdek, a jogi tárgy kizárólag a társadalom tagjai élet ének, testi épségének, egészségének védelme lehet. A javaslat azonban azzal, hogy az elkövetői kört a hivatásos sportolókra korlátozza, nem ezt az érdeket védené, hanem kizárólag a versenysport tisztaságának a védelmére lenne alkalmas. Ugyancsak következet len, hibás rendelkezést tartalmaz a javaslat a tényállás elkövetési tárgya vonatkozásában. A javaslat elkövetési tárgyként a teljesítményfokozásra alkalmas szert jelöli meg. Ez nem felel meg a doppingellenes kormányrendelet fogalmainak, és csak egy részét fedi le a doppingnak. Az indítvány tehát csak a teljesítményfokozó szerekkel való visszaélést rendelné büntetni, a többi tiltott szert, készítményt, módszert, eljárást nem. A javaslat figyelmen kívül hagyja továbbá, hogy doppingszer nincs, csak gyógyszerek vannak, amelyeket valamilyen betegség gyógyítására vagy megelőzésére fejlesztettek ki, és amelyek attól válnak doppingszerré, hogy a sportolók teljesítményfokozás céljából visszaélnek vele. Nem lehet és nem is szükséges minden doppingnak minősülő szert az onos elbírálásban részesíteni, csak azt a doppingszerrel való visszaélést kell büntetni, amely valóban egészségkárosító hatású. Az egészségre nem káros doppingszerek használatával szembeni fellépést a szakmai szabályoknak és szervezeteknek kell biztosítani uk, a büntetőjog kizárólag az egészségre káros doppingszerekkel való visszaélés kapcsán nyújthat valódi védelmet. A fentiek alapján gondolom, most már érthetővé vált, hogy a kormány kizárólag szakmai szempontok alapján miért nem támogatta a képviselői önál ló indítvány általános vitára való alkalmasságát. A doppinggal kapcsolatos, dogmatikai szempontoknak is megfelelő büntetőjogi szabályozás kidolgozása megkezdődött az Igazságügyi Minisztériumban, a szövegszerű javaslat szakmai egyeztetése az érdekelt tárcák bevonásával jelenleg is folyik. Az általunk javasolt szabályozás főbb elemei nagyon röviden a következők.
