Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
1335 megrázkódtatásnak kívánja kitenni az uniós csatl akozás kapcsán. Mi azonban ezt a közmegegyezést, amelyre ön javaslatot tett, akkor tartjuk erősnek és szilárdnak, ha ebben az időseket is partnernek tekintjük. Nézzük a konkrétumokat a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével kapcsolatban! Ezt a kormány váll alja, és természetesen az uniós csatlakozást követő időszakra is garantálja. Nézzük meg a ciklus egészére, a csatlakozás várható gazdasági és inflációs hatásai alapján, hogy a hatályos törvényi rendelkezések szerinti nyugdíjemelés rendszerével milyen reálé rtéknövekedés várható 2002 és 2006 között! A nyugdíjak évenkénti emelési rendszere alapján 2003 és 2006 között minden nyugdíjas esetében a tervek szerint 24 százalékos nyugdíjemelés valósul meg. Ebben az évben, januárban 8,4 százalékos nyugdíjemelés törté nt, és 5 százalékon belül várható infláció mellett ez a nyugdíjak 3,2 százalékos vásárlóértéknövekedését jelenti. (9.20) A ciklus egészében a várható infláció összességében 15 százalékon belül várható, és ezzel a nyugdíjak vásárlóértéke több mint 8 százal ékkal nőhet. A 13. havi nyugdíj idén ősszel elkezdődő bevezetése szintén minden nyugdíjas számára többletjövedelmet jelent, és ez a juttatás a ciklus végére összesen további több mint 8 százalékos nyugdíjnövelést tesz ki. Ezt hozzászámítva az évenké nti nyugdíjemelésekhez elmondható, hogy ebben a parlamenti ciklusban a nyugdíjat legalább 34 százalékkal fogjuk tudni emelni, és ez 15 százalék körüli összesített infláció mellett a nyugdíjakban 15 százalék körüli vásárlóértéknövekedést eredményez. Ezen k ívül ennél lényegesen nagyobb értéknövekedés történik mintegy félmillió özvegynél, akiknek az ellátása további 50 százalékkal fog a ciklus végére növekedni. A kormánynak az a véleménye, hogy a nyugdíjemelésnek ez a rendszere és a meghozott törvények megfel elő garanciát adnak arra, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét nemhogy megőrizni tudjuk, de növelni is tudjuk. A gazdasági növekedés pedig lehetőséget teremt a bérek növekedésére, ami a növekvő járulékbefizetéssel fedezetet teremt a nyugdíjemelésre is. A nyugdí jemelés rendszere egyébként követi a fogyasztói árak növekedését is, így ha a csatlakozást követően bármi oknál fogva magasabb árnövekedés történne, a nyugdíjemelésnél ezt figyelembe kell venni. Úgy gondoljuk, tisztelt frakcióvezető úr, hogy soron kívüli n yugdíjemelésről akkor kell beszélni, amikor a tervezésben feltételezett folyamatoktól eltérő helyzet állna elő. Jelenleg nincs ilyen helyzet, és egyébként nyugdíjpolitikai és biztosítási szempontok sem indokolnak egy, a szolgálati időtől és a befizetett j áruléktól függő nyugdíjemeléstől eltérő, fix összegű emelést. Úgy látjuk, hogy ilyen helyzet a csatlakozást követően sem várható. A csatlakozás rövid távon várható gazdasági hatásai is minden bizonnyal kedvező feltételeket teremtenek, de ha valamilyen vis maior okán ez mégsem következne be, akkor nyilván a konkrét helyzet ismeretében a kormány meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, amelyek a vásárlóértéknövelést legalább az előzőekben ismertetett mértékben biztosítani fogják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti fölszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetségéből: “A Postabankról” címmel. Parancsoljon, öné a szó, fra kcióvezető úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) :
