Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - HEGYI GYULA (MSZP):
1331 ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Külön szeretettel köszöntöm Sándor és Ede nevű képviselőinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a munkánkat. Sok boldogságot kívánok nekik névnapjuk alkalmából. Az O rszággyűlés tavaszi ülésszakának 13. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Füle István és Németh Zsolt jegyzők lesznek segítségemre. Kérem a jelenlévőket, hogy foglalják el a helyüket, és kártyájukat helyezzék a kártyaolvasóba úgy, hog y a nevük olvasható legyen, mert csak ekkor lehet sikeres a bejelentkezés. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hegyi Gyula fra kcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Pártból, “A szociális Európa mindannyiunk otthona lesz” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. Egy pillanat, amíg a technikai feltételek megfelelők lesznek: kártya bedugva, mikrofon feltéve. Parancsoljo n! HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Gondolom, nem vagyok egyedül képviselőtársaim közül, akik szinte naponta különböző uniós fórumokon vesznek részt, ahol azt tapasztalom, hogy a legtöbb kérdés a mindennapi élettel, a családok, az egyének jövőjével, a bérrel, a szociális ellátással, a nyugdíjjal kapcsolatos. Noha jogilag minden magyar állampolgár vehet majd, mondjuk, repülőgépgyárat az Unióban a csatlakozás után, érthetően ez kevesebbeket foglalkoztat, mint azok a mindennapi gond ok, amelyekkel szembesülni kell. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni - mert talán nem elég szó esik erről , hogy az Európai Unió nemcsak gazdasági és politikai egység, hanem szociális közösség is, olyan nemzetközi egység, amely a társadalmi igazságoss ágot és az esélyegyenlőségek növelését tekinti egyik legfontosabb feladatának. Az Európai Unió tagállamain belül a nemzeti össztermék 27 százalékát, tehát több mint egynegyedét költik szociális célokra. Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy ez az E gyesült Államokban ennek csak mintegy fele, másutt harmada, negyede, míg a világ számos országában gyakorlatilag egyáltalán nincs társadalombiztosítás vagy szociális gondoskodás. Ami a nyugdíjakat illeti, ami mostanában a csatlakozás kapcsán többször szóba került: hangsúlyozni kell, hogy Magyarországon a nyugdíjtörvények nem fognak megváltozni, így változatlanul minimálisan a jelenlegi emelkedés ütemében nőni fognak a nyugdíjak, függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik az Unióhoz vagy sem. Ugyanakko r azok miatt a jelentős fejlesztési összegek miatt, amelyek a következő években érkeznek az országba, az aktív dolgozók jövedelmei is nyilvánvalóan növekedni fognak, és ennek következtében az indexálás miatt a nyugdíjak is emelkedni fognak. A mai nyugdíjas okat már kevéssé érinti, de távlatosan az is jelentős előrelépés, hogy a jövőben bárki, aki legalább egy évet valamelyik európai uniós tagállamban dolgozik, az időarányosan abból az országból is kap nyugdíjat, akárhol tölti élete hátralévő részét. Hangsúly ozni kell, hogy az Európai Unió más területen is alapvető céljának tekinti a szolidaritást és a jólét általános emelését. Ennek fő célja a modern szociális gondolkodásnak megfelelően a munka és a munkahelyteremtés. Az Európai Unió egyik legfontosabb támoga tási alapja az Európai Szociális Alap, amelynek fő célja új munkahelyek teremtése szakképzés, átképzés segítségével. Amennyiben sikeresen zárul a csatlakozás, Magyarország a következő három esztendőben közel 200 milliárd forintnyi uniós támogatást kap erre , és a kormány feladata lesz annak a biztosítása, hogy
