Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
1327 készül el Kallós Ede kiváló szobra, és magának a főtérnek az átnevezése és átrendezése szecessziós stílusban. Az a fajta szabadságeszmény, amelyet Kossuth Lajos meg testesített a vásárhelyiek, az alföldi parasztemberek és a magyar nép számára, továbbélt az első világháborúban, ahol több százan estek el a vásárhelyi fiatalok közül a doberdói csatatéren, vagy továbbélt a Donkanyarban, továbbélt 1945 után, és él a rends zerváltozás óta, él az olvasókörökben, amelyek azért jöttek létre, hogy Kossuth szellemiségét ápolják, és ezt teszik 1870 óta folyamatosan. Kevés olyan közösségi élménye van ennek az országnak, kevés olyan nemzeti mítosza, amely mind a mai napig a polgártá rsak között, polgártársaink között hatással van, és talán meghatározza a jövőt. Ennek pedig az az oka, hogy Kossuth programja a jogegyenlőségre épített, arra a lehetőségre, hogy mindenkinek joga legyen az ország dolgaiba való beleszólásra, és arra, hogy ki csit jobban éljen, egy jobb, európaibb életminőséget, úgy ahogy Jókai Mór március 15én megfogalmazta: “békében, barátságban Európa polgárának lenni”. És mint ahogy Kossuth inti az emigrációból a vásárhelyieket és Magyarország polgárait: “Tanácsolom népemn ek, hogy ha szabad akar lenni, legyen mindenekfelett igazságos, s jövendőjét ne fajuralomban - és ezt nyomatékosan aláhúzza Kossuth - hanem jogegyenlőségben keresse.” Azt hiszem, ma is, száz évvel a szobor felállítása után Európa felé aktuálisak a jogegyen lőség, a szabadság és függetlenség elválaszthatatlan fogalmai. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Még egy napirend utáni felszólalónk van, Erdős Norbert képviselő úr, Fideszfrakció. Öné a szó. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Kös zönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A középbékési térség tizenegy teleülésének - Békés, Mezőberény, Doboz, Köröstarcsa, Telekgerendás, Murony, Kétsoprony, Kamut, Bélmegyer, Tarhos, Csárdaszállás - országgyűlési képviselője vagyok. A tizenegy te lepülés egyike Békés városa, ahol kiemelten jó hírű, remek egészségügyi hatásokkal rendelkező, országosan, sőt Európaszerte ismert gyógyvízkincs található. A város önkormányzata több ízben nyújtott be pályázatot fürdőépítésre a Gazdasági Minisztériumhoz, ugyanis a polgári kormány által útjára indított Széchenyiterv komoly összegű forrásokat biztosított a gyógy- és termálvízkincs kiaknázására. Sajnos, a 2002 áprilisában benyújtott pályázatot a minisztérium illetékes szervei elutasították annak ellenére, ho gy Békés megye egyik fő idegenforgalmi vonzerejét a gyógyvizek jelentik. Békés városa a megye negyedik legnagyobb, mintegy 23 ezer lakossal rendelkező települése. A városban élő polgárok joggal várják el, hogy ha már a város rendelkezik gyógyvízkinccsel, a kkor az kellő hatásfokkal és korszerű körülmények között, a megfelelő környezetvédelmi és főként egészségügyi szempontok figyelembevételével kerüljön felhasználásra. A fürdő megépülése jelentősen javítana a meglehetősen szomorú képet mutató foglalkoztatási helyzeten, és a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez is komoly mértékben hozzájárulhatna. Úgy érzem, Békés város országgyűlési képviselőjeként és a helyi önkormányzat képviselőjeként kötelességem felhívni a kormány figyelmét erre a fejlesztésre. 200 2. október 8án Csehák Judit miniszter asszony elhelyezte az építendő uszoda és tanmedence alapkövét. A miniszter asszony akkor elmondta, hogy ez a fürdő nemcsak a fiataloknak készül, hanem minden békési részesülhet szolgáltatásaiból. Az is elhangzott, hog y a kormány által a közalkalmazottak körében végrehajtott béremelés garancia arra, hogy jó színvonalon működjön a fürdő és a majdani egészségügyi komplexum. (20.40) A legutolsó, a kistérségi jelentőségű termálvizű strandfürdők fejlesztésének támogatása cím ű SZT2002TU pályázatot, amit Békés városa benyújtott a tárcához, a Gazdasági és Közlekedési
