Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - A kormányzati szerveknél, illetve a kormány felügyelete alá tartozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH informatikai... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1316 érvelésében. E z pedig úgy szól: “Ha az adatkezelő a jogellenes adatkezelést nem szünteti meg, az adatvédelmi biztos tájékoztatja a nyilvánosságot az adatkezelés tényéről, a kezelő személyéről és a kezelt adatokról.” Mi a helyzet ebben az esetben? Az, hogy önök nem vártá k meg a 30 napot, hanem azonnal a nyilvánossághoz fordultak. Mi a szankciója az adatvédelmi biztos eljárásának? A nyilvánosság. De ez a szankcionálás már megtörtént, ennek következtében teljes nyugalommal úgy is fogalmazhatnék, hátradőlhet a pénzügyminiszt er és a pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, hiszen az a szankció, amellyel az adatvédelmi biztos fenyegetheti a tárcát, már megtörtént; nem volt türelme a Fidesznek arra, hogy hallgasson, hanem azonnal a sajtóhoz fordult. Én is a sajtóból tájékozód tam, és ennek alapján tudtam meg, hogy ebből milyen komoly politikai vádat kívánnak önök kovácsolni. De nem igazán jogi mestermű az sem, ahogy önök a miniszterelnök, illetve a pénzügyminiszter viszonya esetében a felelősség problematikáját felvetették. Tud niillik, ha az alkotmányhoz fordulunk, teljesen egyértelmű, hogy a magyar rendszerben a miniszterelnöknek kiemelkedő a politikai szerepe, ezzel együtt a felelőssége is. Ha valaki kézbe vesz egy alkotmányjogtankönyvet, abban is azt olvashatja, hogy a parlam entáris kormányzás esetén minden miniszteri döntés mögött a kormány, illetőleg a kormányfő egyetértését kell feltételezni. Tehát amire Domokos képviselőtársam felhívta a figyelmet, az nem egy egetrengető tény, nem valamiféle különleges vizsgálatot érdemlő körülmény, hanem csupán az, hogy a pénzügyminiszter akár maga döntött, akár a miniszterelnök volt a háttérben, a kormány nevében járt el. Minden miniszteri rendeletnél feltételezik a kormány jóváhagyó álláspontját, úgynevezett miniszteri utasításoknál, hat ározatoknál is. Tehát az, hogy önök a felelősséget megpróbálják feljebb nyomni - ez az önök igazi elképzelése egyébként , ez egy alkotmányjogi evidencia, tehát ezt nem kell külön vizsgálni. Persze lehet a tényállás feltárásakor erre is figyelemmel lenni, de ez önmagában a jogi minősítést nem befolyásolja, nem változtatja meg. Meg kell néznünk azt, hogy mi is tulajdonképpen az a cselekmény, amelyet önök alkotmányellenesnek nyilvánítanak. Ez a cselekmény az adatmásolás vagy adatmentés. Hozzá kell tennem, hog y amikor az adatvédelmi törvényt elfogadták, akkor az ilyen kategóriát nem tartalmazott, és a módosítások sem emelték be ezt a fogalmat a törvénybe. Tehát mi is tulajdonképpen ez az adatmentés vagy adatmásolás vagy az évszázad adatlopása? Ez körülbelül ugy anolyan megfogalmazás, mint az, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkban az évszázad bűnügye történt - azóta is ezt a bűnügyet keresi mindenki, aki még nem felejtette el, hogy mi is volt ennek a hátterében. Az adatvédelmi törvény által használt kategória az adatk ezelés, amely különféle mozzanatokat foglal magában, így például az adatok tárolását, illetőleg az adatok továbbítását. (19.50) Az adattárolás kategóriája nincs a törvényben kifejtve. Az adattárolás mint fogalom önmagában nem zárja ki azt, hogy adatokat me ntsenek, adatokat másoljanak, és más formában rendszerezve tároljanak. Vitathatatlan, hogy ez egy hiányossága is lehet akár a törvénynek, de ma a törvény így rendelkezik. Ebből pedig az következik, hogy önmagában az adatmásolás, illetőleg az adatmentés nem tekinthető sem az adatvédelmi törvény megsértésének, sem valamilyen alkotmányos jog sérelmének, sem pedig az elmúlt tíz vagy tizenkét év legnagyobb alkotmányos visszásságának. Az adattovábbításnál arról van szó, hogy harmadik személy számára az adatot hoz záférhető teszik. Önmagában az a tény, hogy az APEH egyik szervezetétől a másikhoz áttesznek adatokat, vagy a helyi szervezettől átkerülnek adatok a központhoz, vagy a központ egyik rendszeréből átkerül a központ egy másik rendszerébe, még adattovábbítást sem jelent. Ennek következtében mielőtt bármiféle következtetést a tisztelt fideszes képviselőtársaim levonnának, el kellene gondolkodniuk azon, hogy mit jelentenek ezek a kategóriák, mi ezeknek a kategóriáknak a tartalma. Végezetül, nagyon röviden, foglal koznom kell azzal, hogy mi volt a Fidesznek a véleménye az adatvédelmi biztosi tevékenységről. Az volt a Fidesznek az álláspontja, amikor Majtényi László adatvédelmi biztos úr többször is beszámolt a parlamentnek, hogy erre a funkcióra nincs szükség. (Közb eszólás a Fidesz soraiból: Ez nem igaz, te is tudod!) Ezt Répássy képviselőtársam meg is
